Minden eldőlt! – A MAJL alapszakaszának 9. fordulója

Egy körrel a program hivatalos vége előtt minden lényeges kérdés eldőlt. Megvan a hat felsőházi csapat, így ismerjük a négy alsóházast is. Lehet tervezgetni az elmaradt meccseket és lehet készülnie kinek-kinek kilátásai szerint.

Bár a tizedik forduló tartogat még pár presztízsösszecsapást, illetve összesen négy elmaradt meccs is van még papíron a programban, a hétvégén minden lényeges kérdésre sikerült pontot tenni a Magyar Amatőr Jégkorong Ligában.

A csoport

Szombaton a tét világos volt: a Fehérvári Jegesmedvéknek hozniuk kell a kötelező győzelmet a csoportutolsó Drago Skorpiók ellen, és akkor az utolsó fordulóban nem kell ki-ki meccset játszaniuk a Jégveleddel a felsőházért. A macik ennek megfelelően nem bíztak semmit a véletlenre és 6-1-re el is verték ellenfelüket. Az első harmadban alighanem tartotta magát a fővárosi csapat, de a másodikban eldőlt a találkozó, amikor 4-1 állt már az eredményjelzőn. A meccs hőse a három gólos Verebes János volt, aki összesen 10 góllal a második legeredményesebb mesterlövész jelenleg a ligában (a 12 gólos Adler mögött).

Így ezen a hétvégén a prezstízs marad, és a Jégveled elleni meccsen már csak a becsületéért küzdő bajnokon kell „túlesni”, és jöhet a felsőház.

Hasonlóan fontos volt a vasárnapi szombathelyi meccs, ahol a vasi Pingvinek sorrendben harmadik hazai rangadójukat játszották fővárosi fajtársaik ellen. Valószínűleg a küzdelem dominált a mérkőzésen, hiszen csak a második játékrészben esett gól, abban csak kettő, és mivel ezek egyenlően oszlottak meg maradt a döntetlen. Eldőlt hát, hogy a már előzőleg felsőházba jutott két csapat egyenként 5-5 ponttal kezdheti majd meg a felsőház küzdelmeit.

A Szombathelyi Pingvinek csapata az idény talán legnagyobb meglepetésére első indulás után rögtön ott van a legjobb hat csapat között. Az utolsó fordulóban a Drago-hoz látogatnak, akikkel az első párosítás elmaradása miatt elvileg még egyszer találkozniuk kellene.


A csoport állása:

B csoport

Régen fordult elő, hgoy sikerült teljes kört rendezni, ezúttal nem maradt el mérkőzés. A feljutást már régen kiharcoló Újpest 17-5 arányban tönkre verte a debrecenieket, ezzel alighanem bebiztosította a csoportgyőzelmet is. A meccs, a nap és a forduló hőse és a Liga 2009/10-es idényében új rekordot felállító Mezőcsáti Tamás lett, aki ebből a győzelemből 10 (!) ponttal vette ki a részét (3 gól és 7 gólpassz). A Sólymok vereségével matematikailag is biztossá vált a másik két felsőházi hely kérdése.

A csoport másik találkozóján a felsőházba vitt pontokon osztozkodtak a felek, hiszen a Hevület fogadta a White Sharks együttesét. Eddig mindkét csapapt 2-2 pontot gyűjtött a play-offra, ami a bajnoki címre törő fehérváriaknak nem lehetett elég. Ennek megfelelően gond nélkül, 7-1 arányban lelépték a porcos halakat, akik történetük első felsőházba jutásával elmondhatják, hogy így is eddigi legjobb idényüket produkálják.

A kvintett utolsó körében a Sólymok fogadják a Hevületet és az Újpest a Szittyákat. Két tétnélküli találkozóval zárul tehát az alapszakasz, és hogy a három elmaradt meccset (2x Debrecen-Szittyák, White Sharks-Debrecen) pótolják, és ha igen mikor az kérdésesnek tűnik.

A csoport állása

Véglegessé vált a felsőház kezdő táblázata is, ami számításaim szerint a következőképpen fest:

Az élen hat ponttal kezdenek a lilák, őket követik a Ferencvárosi, illetve a Szombathelyi Pingvinek 5-5 ponttal. Bajnoki esélye még a Hevületnek van, aki négy pontjával megelőzi a kétpontos Jegesmedvéket és a White Sharks-ot.

Az alsóházi négy csapat hozott pontok nélkül, körmérkőzésen dönti el a melyikük játszhat majd helyosztót szezon végén a hetedik helyért.

Tovább >>>

Tiby Jean, a finom bűnöző újra lecsap

Döntésképtelen voltam, hogy az előzőleg közzétett Billy Jean, vagy az én nagy kedvencem, a Smooth Criminal passzol-e inkább ahhoz ami történt. Döntsétek el Ti. Tekintsetek meg még egy videót és utána szavazzatok!


Tiby Jean: Smooth Criminal...

Tovább >>>

Tiby Jean megmutatja!

Rövid idő alatt igazi sztár lett ez a vidám fickó. Az erős képi anyagnak köszönhetően, amit kaptam, elkészült első klipje is. Remélem örömmel fogadjátok.


Tiby Jean: Billy Jean...

Tovább >>>

A világ legjobb szilvesztere! - Pannonhalma, 2010.

Most tényleg nagyon nehéz feladat lenne elmesélni ennek a három-négy és fél napnak a történéseit. Ráadásul az igazi az lenne, ha az összes résztvevő, mintegy 26-28 ember mind elmondaná egyesével mi minden történt vele, körülötte ezalatt a rövid idő alatt. Megígértem Máténak, hogy belefogok, így most egy szubjektív és hiányos, de remélhetőleg mégis érdekes bejegyzést ejtek meg 2009 utolsó, és 2010 első napjairól.

Alapból ódzkodom a szilvesztertől. Nem szeretem. Nálam eddig legtöbbször pontosan bejött, hogy kötelező buliról van szó. Töltöttem már egymagamban otthon tanulva, vagy az utcán céltalanul sétafikálva, voltam már házibuliban, szórakozóhelyen, barátnővel kettesben, szülőkkel stb. Persze volt köztük nem egy emlékezetes is, amin jól is éreztem magam, az ünnep mégsem tudott soha Ünneppé válni bennem.

Most azonban biztos voltam benne, hogy ez alkalommal csakis pozitívan jöhetek ki a dologból. Azzal kell kezdenem, hogy elmúlt évekkel ellentétben most már időben megmozdult valami. Szeptember környékén kezdtünk el Mátéval és Ákossal gondolkodni hová is lehetne egy közös szilvesztert megtervezni. A kezdeti ötleteléseket követően aztán Ákos vette vállára a szervezés jelentős részét, és miután letudta annak 99%-kát, a kezdetben tervezett 15 főből lett kb. 28, a kezdeti egy estéből lett három, és a kezdeti Pest környéki helyszínből lett Pannonhalma. Na, nem azért írom ezt, mintha ezzel bármi probléma lenne. Ilyen szervezés után jó volt nyugodtan várni ezeket a napokat, és ezért Ákosnak teljes köszönet jár újra.

Tehát, hogy ne eresszem magam túlságosan bő lére, próbálok a lényegre szorítkozni. Előre is bocsánatot kérek, de csak a saját élményeimet próbálhatom meg írni, ha valakit kifelejtenék, vagy valamire rosszul emlékeznék, akkor javítsatok! Szintén nem rakok fel egyenként fényképeket, cserébe fogadjátok a kis technikai csodát a posztban, illetve minden nálam meglévő fényképet feltettem a Fotóalbumba is, tessék ott is böngészni!

Tehát december 30-án, szerdán indultam el Budapestről. Hál’ Isten aznap már nem dolgoztam. Betti mellett útitársam volt Tompa Ágika, és barátja Peti, akikkel Pannonhalmáig simán eljutottunk, ott viszont kicsit körülményesen sikerült csak megtalálni az Esthajnal névre hallgató vendégházat. Miután a már megérkezett Ákos és Misi pereputty sétára indulván nem tartózkodott otthon nem volt más választásunk, mint hogy megvártuk Szilárdot, Mátét és Pöntyét, majd mi is felsétáltunk az akkor már ködbe burkolódzó Apátságba, aholis sikerült végül bort kóstolnunk. Méghozzá nem is rosszakat. Aki ért hozzá tudja miről beszélek, én inkább itt nem okoskodnék.

Az első este menüje paprikás krumpli volt, amit szerencsére a többiek el is készítettek, így szolid italozásba fulladtunk szerencsére. Egyre több ember érkezett azt tudom, viszont sajnos nem emlékszem pontosan, hogy ki volt ott első este. Voltak ugyanis akik mindhárom, volt aki csak kettő és volt, aki csak egy éjszakára érkezett a kis házikóba. Ami egyébként egyáltalán nem volt kicsi. Szerintem egy rendkívül jól felszerelt, komfortos, kényelmes helyünk volt. De most ezt tényleg komolyan mondom!

Tehát óvatos melegítés folyt az elkövetkezendő napra, amely gyönyörű idővel virradt ránk. A napi programomról elég gyorsan határoztam, miután nekiálltunk Ákossal, Fang Mátéval és eleinte Danival feldarabolni a 14 kg marhalábszárat, mely az esti pörköltbe terveztünk belefőzni. Sikeresen meg is csináltuk, ujjainkat összevagdostuk, és elkezdtük a bográcsozást.

Mivel mindenki más vagy kirándulni, vagy sétálni ment csakhamar azt találtuk, hogy tulajdonképpen ketten maradtunk a portán. De nem bántuk, gyönyörű, szinte tavaszi idő volt, napsütés, pattogó tűz, sör. Nekem ez tökéletes befejezése volt az évnek, nagyon régen lazultam el utoljára annyira. Szerintem Ákos is így gondolja.

A kirándulók élményeiről nem tudok sokat mondani, de a képeik és elmondásuk alapján nagyon szép helyeken jártak. Talán ha Máté bácsi betartja nekem tett ígéretét, és nekifog a nagy elmaradásban lévő Vártúrák-sorozat pótlásának, akkor erre is lesz ideje kitérni. Hihetetlen néha egyébként, hogy mennyire sok érték van ebben az országban egymástól tulajdonképpen jelentéktelen távolságokra!

A visszaérkezők is a tűzhely körül gyülekeztek, és elkezdődött ami lenni szokott: ivászat folyt. Közben vacsoráztunk egy rendkívülit egy rendkívüli nokedli-szaggatás után. Senki sem gondolta az edénycsepegtető gyárban, hogy a terméket szaggatásra is lehet használni, fogadjunk!

A jó bulikból, ha nagyon belegondolok, mindig vidám zsivajgásra szoktam emlékezni. Én most is erre emlékszem. Járkáltak, jöttek-mentek az emberek, ment a dumálgatás. Én leginkább a zenélő laptop mögötti ugrabugrálással töltöttem az időt, nagyon jól éreztem magam.

Azt hiszem, aki ott volt, és látni is volt szerencséje, egyetért velem abban, hogy az egész rendezvénysorozat egyik legnagyobb fénypontját Taz barátunk Jacko performansza szolgáltatta. Örök élményt és legendát teremtett a jól ismert futamokra előadott, a királyt idéző tánca. Azt hiszem Tibi sem fog egyhamar kimászni a séma alól, arról nem is beszélve, hogy milyen magasra helyezte saját magának a lécet.

Éjfélkor himnusz, lencse (á lá Misi), pezsgő. Mi kell még? Tánc? Volt! Jókedv? Volt! Ordibálás kimerülésig? Volt! Ha jól tudom Zsuzsi és Pöntye nyerte a fennmaradási versenyt.

Ha az első nap a ráhangolódás és a boldog viszontlátás napja volt (tényleg sok olyan emberrel találkoztam akikkel már régen nem), akkor 2010 első napja a lélekről is szólt. Sokan elhagyták Pannonhalmát már aznapra. Zsuzsi, Máté, Szilárd és én Bakonybélbe tettünk kirándulást, ahol egy nagyon kellemes bakonyi kisfalut tudtunk megnézni, láttuk Szent Gellért remeteségének színhelyét, ami nyugodtságával, csendességével kitisztította a fejünket.

Még az sem zavart, hogy az úton leszálló ködben alig lehetett látni valamit, így a környéken szaladgáló dinoszauruszok szabad prédái is lehettünk volna, mint már oly sokan Veszprém Megyében. Én azóta is próbálok egyre többet megtudni a veszélyes dinoszauruszokról, mert véleményem szerint az a legnagyobb marha, aki nem gondolkodik felelősen az ilyen eshetőségek megelőzéséről!

Az utolsó estén még ijesztgettük egymást kísértetes sztorikkal, olvasgattunk nagy nyugalomban, akár egy kollégiumban, aprót iszogattunk, beszélgettünk. Szóval igazából pihentünk! Együtt! Még én is pihentem, aki erre az utolsó estére Betti helyett Szilárdot voltam kénytelen alvótársnak elfogadni .

Az utolsó reggelen a takarításé volt a főszerep, és a visszaúté Budapestre. Én nagyon akartam menni a veszprémi állatkertbe is, de a többiek lebeszéltek róla.

Igyekeztem rövid lenni, szerintem az is lettem. Néhány címszó, még amit el kell mondanom:
- Első este után eltűnt a kutya.
- Taz mindig hozza a cuccot ha ki van nyitva az ajtó.
- 3 kiló kenyér kell.
- Vigyázz ha benéznek menet közben a kocsiba, kívülről.
- Dani új klubba lépett az iwiw-en.
- Én 100 évet várnék Rád!

Ezúton köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette ennek a pár napnak a létrejöttét és megtörténtét, ott volt, jól érezte magát, és tőle telhetően mindent megtett azért, hogy a többiek is jól érezzék magukat. Remélem mindenkinek sikerült jól kezdenie az évet!

Ha megnézem a fotókat, videókat én még mindig jól érzem magam. A szívem nagyon megtelt ezen a szilveszteren, örülök hogy így élhetek! Kívánok minden kedves barátomnak, párjának, családjának még egyszer egy sikerekben gazdag. Boldog békés Új Esztendőt!

Gabi

Tovább >>>

Izguljon a többi!

Elérkezett a bajnokság alapszakaszának utolsó előtti-előtti fordulója, ami három mérlőzés lejátszását jelentette. Gyors átekintés.


A Magyar Amatőr Jégkorong bajnokság alapszakaszának utolsó fordulói – sajnos – már inkább csak a matekatikai valószínáségek beteljesülésével, illetve azok késleltetésével telik. Lássuk gyorsan, mi mint van.

Az A-csoportban a Jégveled a január harmadikán bepótolt Szombathely elleni vereségével gyakorlatilag kiszállt a felsőházért folytatott versengésből. A győztes vasiak ezen a hétvégén lejátszották második hazai meccsüket, melyen 5-3-ra újra sikerült diadalmaskodniuk a Fehérvári Jegesmedvék felett.
Ez elsősorban jó hír maguknak a hazaiaknak, akik így már minden más eredménytől függetlenül valóban biztosították maguknak a felsőházi rájátszást érő helyet.
Másodsorban jó hír a Fradinak és a B-csoport feljutóinak, hiszen ezzel a Sz. Pingvinek visszavágtak az odavágós 1-8-as vereségükért, és ez azt jelenti, hogy a vitt pontok tekintetében szépen oszlanak a pontok.

A csoport másik mérkőzésén a Jégveled csapata egy parádés első egy ivsszafogottabb második és egy kiegyenlített harmadik harmad után fektette két vállra a már korábban továbbjutott Ferencvárosi Pingvineket. A győzelem igazi szépségtapasz volt a csalódásért, ami ebben a szezonban a sárga mezes csapatot és szurkolóit érte.

A csoport állása:
Ferencvárosi Pingvinek 9 pont (7 mérkőzés)
Szombathelyi Pinginvek 8p (5 m)
Fehévári Jegesmedvék 6p (6 m)
Jégveled KSE 5p (7 m)
Drago Skorpiók 2p (5 m)

A következő fordulóban a két sarki társaság (Pingvinek vs. Pingvinek) küzd meg egymással az értékes felsőházi pontokért. A győztes csapat 6 pontot fog magával vinni a rájátszásba!

Mindehhez az is kell, hogy a Fehérvári Jegesmedvék hozzák a kötelezőt, és hazai pályán legyőzzék a most pihenő Drago Skorpiókat. Amennyiben ez teljesül, akkor a mackók is bemasíroznak a legjobb hat csapat közé. Így az utolsó forduló, illetve az elmaradt Szombathely- Drago meccs pusztán a presztízsről fog szólni.

Amennyiben a Fehérvár mégsem nyer, akkor az utolsó fordulóban hazai pályán kell azt megtennie a Jégveleddel szemben. Erre azonban, valljuk meg minimális (0,00001%) az esély, így ha sikerül is a sárgáknak győzniük Fehérváron, elmondhatják magukról, hogy a Drago Skorpiók elleni vereségen múlott a továbbjutás... Persze ez csak egyféle szcenárió.

A B-csoportban csak azért nincs biztos továbbjutó, mert immár a harmadik Debrecen meccs maradt el, ezúttal a White Sharks ellen, így bár a Hevület Pesterzsébeten begyűjtötte a két pontot a Szittyák ellen (13-2), matematikailag még mindig nem jutott tovább.

Az következő fordulóban a cápák és a Hevület találkoznak Székesfehérváron, ahol az utolsó rájátszásbeli pontok is behúzásra kerülnek valamelyikük neve (és meglévő két-két pontja ) mellé.

A csoport állása:
Újpest 10p (6m)
White Sharks 8p (6m)
Hevület SE 8p (6m)
Debreceni Sólymok 0p (3m)
Szittyák 0p (5m)

Tovább >>>

Harc a becsületért! Ferencvárosi Pingvinek - Jégveled

Bárány "sörivó" Bence csaknem beelőzött és elküldte a saját kommentjét a tegnapi meccsről. Így most igenis beibzonyosodott, hogy mind a ketten ott voltunk és ugyanazt a meccset láttuk. Összebeszélés nem volt.

Elment a hajó. Tudtuk már vasárnap este előtt is. Ez a szezon nem a Jégveledé. Szomorú, hogy ez így alakult amikor egy rendíthetetlen szurkolótábor áll a csapat mögött de ezen már kár pityeregni. Semmi nem jött össze de ami védi a csapatot, hogy olyan sérüléscunami söpört át a társaságon ami igencsak rányomta a szezonra a pecsétjét.

Odaértünk az UTE pályára és amíg a csapat melegített én is felszisszentettem egy dobozos Stellát a büfé pultjánál. Az öltözőben jó hangulat fogadott, már mindenki kiheverte a sokkot, hogy idén nagy valószínűséggel az alsóházban kell bóklásznunk. A vidám arcokon valami elszántság is tükröződött, hiszen senki nem viseli jól a tényt, hogy a bajnoki címvédés lehetősége már elszállt (99.99998%). Hiába történnek ebben a bajnokságban meglepő dolgok, sci-fi lenne ha az alapszakasz végén ott lennénk a legjobb hat csapat között.

Vesztenivalója nem volt a Jégvelednek így jégkészítés után kifutottak a jégre és felálltak a kezdő bedobáshoz amit a HIDEGFRONT hangrobbanással kísért. Az ezt követő pár perc összefolyik. Észbe sem kaptam és már három semmi volt az eredmény ide. Na ekkor a kispadon elhangzott valakinek a szájából egy kijelentés: " csak azért is meg...sszuk ezeket"!!!!!!!!!!!

A Pingvinek reagáltak egy góllal ami kicsit óvaintett mindenkit a nagy örömködéstől de újabb gól és aztán gólok tették bizonyossá, hogy ez a harmad nagyon nem a Pingvineké. Adler Tomi őrületes hajrába kezdett és az első harmadban egymaga 5 azaz ÖT gólt rámolt be. Az első játékrész végén Homonnay Nimród kozmetikázta az eredményt még egy bombával a Pingvinek részéről ami bennem icipici félelmet pattintott ki hiszen láttunk már olyat idén, hogy egy sárgamezes csapat 0:6-ról visszahozta magát a meccsbe. Miért ne lenne képes erre egy zöldmezes társaság is.

1. harmad 2:8
0-1 Gáborik Roland (Máthé Attila, Konrád Márió)
0-2 Adler Tamás (Pap Lehel)
0-3 Konrád Márió (Gáborik Roland)
1-3 Keserű Zsolt (Szervánszky Zsolt)
1-4 Adler Tamás (Pap Lehel)
1-5 Adler Tamás (Pap Lehel)
1-6 Adler Tamás
1-7 Máthé Attila (Konrád Károly, Konrád Márió)
1-8 Adler Tamás
2-8 Homonnay Nimród (Hídvégi András, Molnár Balázs)

Az első szünetben beszéltem telefonon Sipos Mátéval aki elmondása szerint érezte ezt az egészet. Én csak annyit mondtam Neki óvatosan, hogy ha a második harmad első 6-8 percében nem kapunk 3-4 gólt zsinórban valami rövidzárlat miatt, akkor nagy baj talán már nem lehet.

Nem kaptunk. Sőt. Lőttünk. Kijöttek a Pingvinek a gödörből és kiegyenlítettebb volt a játék de nem bírták a korongot Alex mögé préselni. Helyette kaptak kettőt.

2. harmad 0:2
2-9 Görög Márton
2-10 Gáborik Roland (Konrád Márió, Imre Róbert)

A záró játékrészben talán kicsit fáradtabb volt a Jégveled tartalékos állománya de küzdött mindenki szívvel-lélekkel. A csata így sem volt egyoldalú és partyban voltunk a már észhez tért Pingvinekkel. Elfogadták, hogy ez nem az Ő napjuk és küzdöttek a saját aznapi becsületükért.

3. harmad 3:2
3-10 Csiki Attila
3-11 Adler Tamás (Kardos Zoltán, Konrád Károly)
4-11 Asztalos Gábor (Szervánszky Zsolt)
5-11 Csiki Attila
5-12 Pap Lehel (Adler Tamás)

Jó volt az utolsó tíz percben megtapasztalni milyen a hangulat a HIDEGFRONT soraiban meccs közben és jó érzés lehet rendszeresen kiharcolni és kiérdemelni a játékosok elismerését, köszönetét!!!!!!!!!!!!!!

Én, személy szerint sok sikert kívánok a Ferencvárosi Pingvineknek a rájátszásban!

Hajrá HIDEGFRONT, Hajrá Jégveled! Szép este volt:

Ferencvárosi Pingvinek-Jégveled 5-12

B.

Tovább >>>

A rasztaszív örökké dobog! Ferencvárosi Pingvinek – Jégveled 5-12 – Jegyzet

Annak ellenére, hogy a Fradi elleni visszavágónak inkább már csak presztízs értéke volt, az idei bajnokság egyik leghangulatosabb meccsét sikerült lejátszani tegnap. Bebizonyosodott, hogy olyan ez, mint egy tipikus női-férfi kapcsolat: szükség van a jó eredményre, ugyanúgy mint az újdonság varázsára.

A Jégveled csapata rendkívül kellemetlen előjelekkel készülődött a Ferencvárosi Pingvinek elleni visszavágóra. Az köztudott, hogy egy zsinórban három vereséggel abszolvált menet után lényegében elveszett a felsőház, így nemhogy a címvédésről nem fog szólni a február-márciusi program, hanem máris el lehet kezdeni az újabb csapatépítést. Ehhez jön hozzá, hogy a keret hétről-hétre derekasan fogyogat, nagyrészt a váratlan sérülések, kisebb részt motivációjukban megingott szupersztárok eredményeképpen.

Természetesen a Hidegfront is jobban örülne, ha már nyolc tuti ponttal a felsőházra készülhetnénk, de a társaság számomra igen pozitív módon, szinte egyhangúan kijelentette: a bajnoki címet tavaly már megkaptuk, és mi tőlük telhetően akkor is ki fogunk járni a meccsekre, ha ez az év érezhetően nem a Jégveled sikereiről szól.

Ennek ellenére bevallom meccs előtt Misivel azt találgattuk hogy mennyit is fogunk kapni a mi átlagosan lőtt két gólunk mellé a találkozó végére. Voltunk már többen és kevesebben is egy-egy meccsen, de végre például megint volt dobunk, ami sokat segít a hangulat fokozásában. Összegyűltünk hát kilencen-tízen, és elkezdtünk énekelgetni, ami nem is ment rosszul főleg annak fényében, hogy – szinte hihetetlen – Gáborik Roland révén talán már az első percben a Fradi kapujába jutott a korong.

Bevillant azért, hogy a Jegesmedvék ellen is hasonlóan sikerült a kezdés, ám rögtön utána a következő támadásból Adler Tomi berakta a másodikat, majd Márió a harmadikat. A Pingvinek láthatóan megzavarodtak ettől a sorozattól. Lehet ezt úgy is beállítani, hogy számukra már semmilyen tétje nem volt a meccsnek, hiszen ott vannak a felsőházban, ezzel viszont biztos hogy nem nekünk kell foglalkoznunk.

Az elmúlt hetek sokszor szenvedő játékát felelevenítve az ember nem hitt a szemének. Látványos lefordulások, pontos passzok és magabiztos korongszerzések követték egymást. Keserű Zsolt szépített a hazaiaktól, de aztán beindult az Adler-henger. Tomi sorozatban vágott három gólt, egyik szebb megoldás volt mint a másik. Meg nem mondom melyik gólja előtt, de olyan ütő flikk-flakkot csinált a kapus előtt, amitől az tényleg a jégre ült. Pap Lehel is már a harmadik asszisztjánál tartott, amikor 6-1 állt az eredményjelzőn.

Mindenképpen el szeretném mondani, hogy a gólzápor után a zöldek kapujába véglegesen beállt Gyömbér Móni, aki több egy az egyben rávezetett korongott is kifogott. Így ismeretlenül is gratula neki a teljesítményéhez! Máthé Attila, Adler illetve a Fradi gólzsákja, Homonnay Nimród állította be harmad végeredményét: 8-2-re vezettünk!

Olyan sok dolog történt az első játékrészben, ami miatt az időben is sokáig tartott. Jól esett tehát a pihenő, melyben véghez vittük az eredeti ötletünket, és a második harmadra a kispadok feletti lelátóra vonultunk. Már furcsa volt, hogy érezhetően közelebb jött a játék, jobban lehetett együtt élni a pályán zajló eseményekkel. Ez persze lehet hogy csak az én véleményem, de jobban benne voltunk így az egészben.

Még valami: Ákossal teljesen törvénytelenül átmentünk egyszer a csapolópulthoz, hogy onnan csináljuk meg a Horto felelgetős verzióját. Ebből három tapasztalatra tettem szert. 1. Jövőre, ha igazán nagy hangot akarunk, akkor kelleni fog egy nagyobb dob, mert a jelenlegi vagy kicsi, vagy Pöntye nem ért hozzá. :) 2. Valószínűleg tényleg nem lehet érteni semmit a sarokban zajló szurkolásból, ugyanis mi Ákossal is csak azért tudtuk hogy mit ordibálnak a többiek középről (!), mert ismertük a szöveget! 3. Tök érdekes, de érezhetően másodperceket késik a hang ilyen kis távolságból is!

Mi a lényeg: ezen az új helyen kb. dupla ekkora létszámmal nagyon pazarul nézhetne ki egy sálat pörgető társaság. Ugyanakkor: Egy kicsit elvész a banda azon a nagy egyenes lelátón. Szóval van pro és kontra érv is.

Hogy a második harmadról is írjak valamit, Görög Márton és Gáborik Roland góljaival ezt is megnyertük. Az iram kicsit alábbhagyott, talán fáradtabb is volt a megfogyatkozott társaság, de szurkoltunk egy igazán jót!

A harmadik harmadban aztán feljöttek a hazaiak, rögtön az első támadásból szereztek egy gólt (Csiki Attila), majd miután Adler Tomi belőtte hatodik (!) találatát, kaptunk még kettőt (Asztalos és Csiki). Adler egyébként egy ütközés végén megint elterült a jégen, ami miatt le is kellett üljön. Reméljük nincs komoly baj.
A mérkőzés hajrájára a Hidegfront női szekciója már a kispadon zajló ütemes kopogást részesítette előnyben, mi 1-esek meg rekedtre kiabáltuk magunkat. Pap Lehel megérdemelten megfejelte teljesítményét egy góllal, így kialakilt a 12-5-ös végeredmény.

A lefújást jelző nínó-nínó után olyan ünneplés kezdődött, mintha a döntőbe jutást ünnepeltük volna. A srácok úgy elfáradtak, hogy nem bírtak feldobni hozzánk egy-egy marék szaloncukrot, ami a kispad tetején landolt (azért felszedtük, köszi), Konrád Fater eljárta a jégrevüs műsorát és a többi és a többi.

Jó volt látni, hogy a srácok munkájának végre volt eredménye, és hogy tudtak örülni. Amíg bírták erővel, addig a csapatjáték is – legalábbis amennyire én meg tudom ítélni - a legjobb volt az idényben. Ami szerintem szintén lényeges: négy perc kiállításunk volt összesen. Ez alighanem igen sokat számított. Hozzá kell tenni, én úgy éreztem, hogy az ellenfél is sportszerűen játszott (nálunk 8 perc volt a hátrány), és megköszönhetjük nekik is a tegnap estét.

Remélem tudtunk segíteni, és kicsit mi is magunkénak érezhetjük a csapat sikerét. További jó munkát és kitartást kívánok nekik!

Gabi

Tovább >>>

Majd jövőre! Szombathelyi Pingvinek - Jégveled 6-2 - Jegyzet

Kijelenthető, hogy ezért a szezonért már kár izgulni. A csapat olyan látványos összeomlást produkál, amin idegeskedni felesleges. Vannak persze kívülálló okok, de ezek sem menthetik azt a tényt, hogy a szezonnyitó óta nem tud nyerni egy bajnoki címet védő csapat. A tegnap bepótolt meccsen biztossá vált, hogy idén az alsóházban, a hetedik helyért fog küzdeni a Jégveled csapata. Zsuzsi ott volt Szombathelyen, ezért a szavait változtatás nélkül tolmácsolom most felétek!

Az első, amit el szeretnék mondani, hogy mint tudatlan írom le a tapasztalataimat és kérném, hogy ha valami máshogy történt, akkor a csapat javítsa azt!

Lemondásokat és félreértéseket követően végül egyedül indultam neki az országnak és mentem le Szombathelyre (bár hazajutásom története érdekesebb lett, ami megér egy külön beszámolót). Sajnos a sötétben nem láttam sokat, de úgy gondolom, hogy érdemes lesz egy túrát megszervezni erre a környékre :)

Megérkezésem után a csapatunkkal szemben foglaltam helyet, de csak az első harmadra maradtam itt, mert elég sok ellendrukker vett körül és tettek megjegyzéseket, amiket egy idő után nehezen tudtam volna szó nélkül hagyni, így jobbnak láttam, ha odébbállok.

6 fok volt és két bíró.

Számomra öröm volt megtapasztalni, hogy nem mi zavarjuk a fiúkat, mert ezúttal sem sikerült nyerni sajnos (bár lehet, hogy szerény személyemmel van a baj, de legfeljebb nem megyek el egy meccsre és akkor majd kiderül)

Harminc perces harmadok voltak, ebből az elsőt jól kezdték a Pingvinek, de ennek ellenére megtört a jég és a 15. perc környékén Adler Tomi megszerezte a vezetést. Ennek örülhettünk egy jó darabig, de sajnos megtörtént az egyenlítés a Pingvinek részéről. Nálunk Adler Tomit és Szabó Tamást állították ki 2-2 percre, a Pingvinektől egy kiállítás volt.

A második harmadtól a csapatunk kispadjától nem messze helyezkedtem el és onnan követtem tovább az eseményeket. Ekkor szembesültem azzal, hogy kb. 80 szombathelyi szurkoló tette tiszteletét, ebből 10-15 kisiskolás, akik mezben szurkoltak. Mintha magunkat láttam volna kicsiben, csak ők azt kiabálták, hogy „Hajrá Pingvinek”, „Szép volt Pali”, és hasonlókat. Szimpatikus volt, hogy a meccs elején a gyerekeknek elmondták, hogy nem szidjuk a bírót és nem a másik csapat ellen, hanem a saját csapatuknak kell szurkolni.

Visszatérve a meccsre, a 2. perc környékén ismét kaptunk egy gólt, amit a 20. perc magasságában követett egy másik. Ha minden igaz ebben a harmadban lemaradtam a harmadik pingvin gólról, de ennél sokkal érdekesebb volt, hogy Adler Tomit ismét nem kímélték és többször is a földre küldték. A bíró nem igazán akarta büntetni a pingvineket ezért Imre Robi odament reklamálni, aminek az lett a vége, hogy őt küldték le 15 percre. Hamarosan újabb akasztást kapott Adler Tomi, amiből tiszta gól lett volna, de a bűntetőt nem adta meg a bíró. Itt már elpattant a cérna és a fiúk nem akartak felállni a bedobáshoz, hiányolták a vezetőbírót és kérdőre vonták a másik kettő tudását.

Tény és való, hogy egy kicsit komolytalan volt a dolog, mert a bíró előtt történt szabálytalanságokat sem fújta be, vagy mikor elmozdult a kapu, hiába szóltak, csak percek múlva rakták vissza a helyére. Amit viszont én is láttam, hogy nem adtak meg nekünk egy gólt, bár a végeredményt nem befolyásolta volnaL
Ebben a harmadban nem nagyon tudtam követni a kiállításokat, de mintha két pingvint láttam volna ücsörögni a másik oldalon, amit sajnos nem tudott kihasználni a csapatL

A harmadik harmadra pár perces késéssel érkezett a Jégveled, ezért kaptak egy három perces büntetést, majd ugyan ez az ítélet született miután Konrád Márió elhagyta a sisakját és annak hiányában távozott a pályáról a cserénél. A harmadban két pingvin gól született a 2. és 10. magasságában, illetve Imre Robi találatát végül nagy nehezen megadták a bírók a 24. perc környékén. A kiállításokat már egyáltalán nem tudtam követni, így arról nem nyilatkoznék.

Ami említésre méltó, hogy Alexei az eredmény ellenére szerintem jól védett, vagy legalábbis úgy vettem észre, hogy most jobban összeszedte magát. Ahogy láttam az ellenfél kapusának ezzel szemben nem volt nehéz dolga, bár sokszor szállt a korong a kapu felé.

A csapat megköszönte a szurkolásomat annak ellenére, hogy egy hang nem jött ki a torkomon, de belül üvöltöttem :)

Ne adjátok fel fiúk, mi sem tesszük:)

Röviden ennyi :)

Pisziri pusszantás Zsuzsi

Tovább >>>

Téli szünet?

Lassan év végére megint kitavaszodik. Szinte hallani, ahogy pattannak a rügyek. Visszatekintő, beharangozó, értékelő.

A MAJL-ban sikerült elszabadulnia a pokolnak, és ahogy az valamilyen szinten természetes is, minden oldalon szaporodnak az elmaradt meccsek. A mi számunkra nem sok örömteli esemény történt, hacsak azt nem vesszük annak, hogy a Szombathely ellen elmaradt a party így a csapatnak talán lehet sansza arra, hogy magára találjon.

Az újrajátszásra először december 27, majd 30, később pedig január 3-a lett kialkudva. Most úgy tudom, ez a végleges időpont. Bármikor is lesz a találkozó végül lebonyolítva, nagyon reménykedünk, hogy sikerül végre – az első fordulót követően – ismét nyerni. Ha visszatekintünk ugyanis az eddig lejátszott 5 meccsre, sajnos el kell ismernünk, hogy egyedül a Drago elleni első, és a Fradi elleni rangadón sikerült a pályán alkotni valamit. A Fehérvár és a Szombathely ellen kikaptunk, a Skorpiók elleni visszavágón meg úgy érzem egyenesen beégtünk.

De nem baj! Itt a lehetőség a talpraállásra, immár sokadszorra! A hiányzók (Bence, Szenes meg a többiek) nélkül kell elkezdeni, és meg kell csinálni. Könnyíti a dolgot, hogy nem kell számolgatni: minden hátralévő meccset meg kell nyerni! Nincs ugyanis olyan forgatókönyv, ami alapján akár egyetlen pontvesztés mellett a Jégveled KSE felsőházi csapat lehet idén!

Így természetesen hamar el is dőlhet ez a kérdés (jelen állás szerint tehát vasárnap Szombathelyen), ám ha sikerül megnyerni a találkozót, akkor az nagyban alakíthat még az esélyeken! Most ugyanis, ha az A-csoport tabellájára nézünk ezt látjuk:


A hátralévő mérkőzések pedig:

Elmaradt találkozó, 2010. január 3:

Szombathelyi Pingvinek – Jégveled

8. forduló, 2010. január 9-10:

Szombathelyi Pingvinek – Fehérvári Jegesmedvék

Ferencvárosi Pingvinek - Jégveled

9. forduló, 2010. január 16-17:

Fehérvári Jegesmedvék – Drago Skorpiók

Szombathelyi Pingvinek – Ferencvárosi Pingvinek

10. forduló, 2010. január 23-24:

Fehérvári Jegesmedvék – Jégveled

Drago Skorpiók – Szombathelyi Pingvinek

+1 elmaradt találkozó, 2010. január 30-31?:

Szombathelyi Pingvinek – Drago Skorpiók

A Fradinak egyetlen pontra van szüksége, hogy saját maga bebiztosítsa a felsőházat. Mivel kiesésükhöz lottóötös-típusú rendkívüli csillag-együttállás kellene, így most mi jelentsük ki, hogy ők már bent is vannak a legjobb hatban.

Igazából a Jegesmedvék és a Szombathelyi Pingvinek is közel állnak ehhez, hiszen, ha utóbbi csapat legalább egy pontot szerez a Jégveled elleni bepótolt meccsen, akkor mindketten már csak a magukkal vitt felsőházi pontokért kell hogy hajtsanak.

Ha azonban a Jégveled megnyeri az elmaradt találkozót, akkor a fehérváriaknak nagyon kell hajtaniuk a nyolcadik fordulóban a vereségük miatt minden bizonnyal vérre éhes vasi szárnyasok ellen. Ha ott kikapnak, de hozzák a Drago elleni meccsüket, még akkor is elképzelhető, hogy a tizedik forduló a Jégveled ellen egy igazi ki-ki meccs lesz a feljutás szempontjából.

A Szombathelyi Pingvinek vannak a legkedvezőbb helyzetben, hiszen van két meccsük a Drago Skorpiók ellen (az első találkozó szintén elmaradt), a további három mérkőzésüket pedig mind hazai pályán játszhatják. Ha ki is kapnak otthon a Jégveledtől, ám bekalkuláljuk a Drago-k ellen a 4 pontot, a Ferencváros vagy a Fehérvár elleni hazai meccseik közül egyet is elég megnyerniük ahhoz, hogy felsőházi tagok lehessenek.

A Jégveledről már szóltam, három győzelem esetén lehet felsőházról beszélni, mást ezért nem is érdemes számolgatni, a Drago Skorpiók pedig bár megszerezték a még mindig bravúrnak számító győzelmet a bajnok ellen, a feljutási esélyük mégis valószínűleg pusztán matematikai.

A B-csoport ehhez képest sokkal egyszerűbb képet mutat. A Hevület és az Újpest (BVSC) már a kezdés előtt feljutásra esélyes volt, hozzájuk pedig a jelentősen megerősödött White Sharks csapata csatlakozott.

Itt is két elmaradt meccs van. A Debrecen és a Szittyák csapatainak mindkét találkozóját pótolni kellene, ez a körülmény viszont nem befolyásolja érdemben a feljutásról és a felsőházba vitt pontokról szóló csatát.

Az alábbi táblázat alapján az újpesi az idén az első csapat, amelyik már matematikailag is felsőházi résztvevő, sőt már azt is tudni lehet, hogy szám szerint 6 pontot visz magával a legjobbak közé, miután kétszer is legyűrte a cápákat és egyszer elkapta a Hevületet is (idegenben). Ez azt jelenti, hogy a lilák igazi bajnoki esélyekkel fognak a végső küzdelemnek nekivágni.

Hátralévő mérkőzések a csoportban:

8. forduló, 2010. január 9-10:

White Sharks – Debreceni Sólymok

Szittyák - Hevület

9. forduló, 2010. január 16-17:

Újpest – Debreceni Sólymok

Hevület – White Sharks

10. forduló, 2010. január 23-24:

Debreceni Sólymok – Hevület

Újpest - Szittyák

+2 elmaradt találkozó, 2010. január 30-31?:

Szittyák – Debreceni Sólymok

Debreceni Sólymok - Szittyák

Feltételezve, hogy a Debrecen és a Szittyák nem pótolják az elmaradt meccsüket a következő teljes fordulóig, a Hevület és a cápák is gyorsan letudhatják a matekozást a továbbjutást illetően. Ehhez nem kell egyébnek történnie, mint hogy mindketten hozzák a papírforma győzelmet a nyolcadik fordulóban.

Ekkor már csupán egyetlen kérdés marad: a Hevület-White Sharks találkozó alapján melyikük visz négy, és melyikük csupán kettő pontot magával a rájátszásba. Ez, ismerve az Újpest, és a másik csoport lehetőségeit nem mellékes kérdés annak, aki legalább a dobogót szeretné magának végső célként kitűzni.

Szóval Kedves Barátaim tessék készülni, tessék a testet józanul is fűteni képes zsírtömeget az ünnepek alatt magunk köré pakolni, mert januárban is lesz dolog bőven!
És mivel időben nem tettem, így utólag is Boldog Karácsonyt Kívánok Mindenkinek! Remélem kellemesen telt és sok szépet kaptatok! Az előttünk álló esztendőhöz pedig jó egészséget, sok kitartást, szép élményeket, sok szetetet és elért célt kívánok

Gabi

Tovább >>>

Csak zuhanórepülés vagy végleg kamikaze? Jégveled – Fehérvári Jegesmedvék 6-8 – Jegyzet

Gondolkodtam azon, hogy milyen megoldást válasszak, amikor a Jegesmedvék elleni, újabb vereséggel végződő meccsel kapcsolatban leírom a szokásos leírnivalót. Az alábbiak szerint sikerült.

Vajon kieressze-e az ember amit gondol és érez, vagy fogja vissza magát, hiszen nem szabad igaztalanul bántani senkit, pláne nem a csapatot.
A meccs után Bakonyi Pistával és Mátéval begyalogoltunk csaknem a belvárosig és végül is eközben a fáradt gőz nagy részét kiengedtük. Emiatt próbáljuk meg összeszedni magunkat és lássuk is, mi a franc történt?

Ha már sajnos úgy alakult, hogy a Jegesmedvék elleni lehetett az első olyan meccs ebben az alapszakaszban, amikor fontos győzelmet arathatunk, ezért készültünk amennyire tőlünk tellett. Sajnos a csalódást keltő szezonkezdet, illetve a különböző elfoglaltságok miatt „csak” heten (később nyolcan) voltunk a szokásos kanyarban úgy, hogy megint két új arcot köszönthettünk sorainkban (Balogh Tomi és kedves barátnéja személyében – persze Camy nem az első meccsén volt, hiszen a döntőt végigtombolta már!).

Kezdéskor a csapatok felsorakoztak, mi meg elkezdtünk ordibálni. Nekem kicsit furcsa volt, hogy a játékosok közül senki oda se bagózott, de hát biztos a nagy koncentráció – gondoltam. Nagy kár, hogy ha volt is ilyen, ebből sajnos semmi nem látszott. Ugye egy örök igazság, és ez sajnos a Jégveledre úgy tűnik hatványozottan igaz, hogy magától csak az ellenfélnek sikerül a korongot a kapuba juttatnia. Nekünk ehhez harcolni és küzdeni kell.

A mi csapatunk igenis tud küzdeni, viszont sajnos mindig későn mutatja ezt meg. Az első harmadban olyan simán kaptunk négy gólt, mintha a Hidegfront lett volna a jégen. Nem akarok igazságtalan lenni, nem értek a hokihoz, és nem is voltam még teljesen magamnál a kellő mennyiségű jégermelegítőtől, de egyetlen jégveledes momentumra sem emlékszem ebből a játékrészből.

Szerencsére mi a lelátón eldöntöttük, hogy jól fogjuk érezni magunkat, és ez még akkor sem csorbult, amikor a csapat a második harmad eleján bekapta ötödik, majd hatodik gólját. A szakértő szurkolók is azt mondták erre, hogy innen már valóban a csoda lenne, ha valami normális eredmény is születne.

Ám ekkor végre elkezdődött valami. Először Adler Tomi lőtt egy nagyot, majd jött Márió és aztán Rozgonyi Gábor duplája. Végre megint azt lehetett látni hogy hajtunk, van összjáték, mennek a passzok. Hátulról is meg voltunk támogatva, Zsíros Gabi három asszisztot is nyomott, majd Imre Róbert átadásából Gerőfi Gábor a harmadik harmad elején megszerezte az ötödik Jégveled gólt is. Felálltunk 5-6-ra!

Itt érdemes megállni egy pillanatra. Kérdezem én mindenkitől, mint kényelmesen kívülálló kibic, hogy ha ilyen lehetséges, akkor miért megint a második harmadban loholunk az ellenfél után? A jégkorong egy nagyon gyors játék, erre már rájöttem, sokszor a lélektan is rengeteget jelent stb. De akkor is! Miért kell és hogyan lehet 6-0-ra elengedni egy olyan csapatot, akik ellen igenis lehetett volna keresnivalónk?

Természetesen ekkor kint nálunk is nagy volt a hangulat, azonban megint jött a második számú hiba. Legalábbis szerintem, én úgy látom, azt gondolom, hogy miután kaptunk még egyet (ezzel lett 5-7), folytatni kellett volna ott ahol abbamaradt. A hokiban nyilván mindig benne van a kapott gól (csak hogy valami „ns”-szerű bölcsességet is elsüssek), de a nézőtérről - mi így éreztük - ekkor olyan támogast kaptak a fiúk a pályán amire igenis rá lehetett volna ülni. Ekkor azonban megint jöttek a szabálytalanságok, kicsit elvesztette néhány ember a fejét talán. Kintről könnyű beszélni, de rossz volt látni, hogy megint feljövünk egy gólra, de utána már menni is alig bírunk, kapunk még egyet, és mehetünk haza ismét pont nélkül.

A Jegesmedvék érdemeit nem szeretném kisebbíteni, de azt gondolom, ha nem 5-6 góllal engedjük el őket az elején, még úgyis be lehetett volna húzni ezt a meccset.

Az újabb vereséggel természetesen sokmindent át kell értékelni. Immár foggal-körömmel kell küzdeni a felsőházért is, és ennek kellene végre kimondott céllá válnia. Minden más ami utána jön, az majd ajándék lehet legfeljebb.
De én azt is elfogadom, ha simán közlik velünk: nem akarunk túl sokat idén, megtesszük amit lehet, de bajnoki címért nem szakadunk meg. Ez tisztességes álláspont és végre mi is tudnánk, miért csinálunk olykor magunkból hülyét így szombat esténként.

A sportban benne vannak a pofonok, hát mi kaptunk már legalább kettőt, ha nem hármat az idén. Vasárnap még jobban megalázhatjuk magunkat a Skorpiók ellen, vagy szerezhetünk még két pontot. Utána jön három meccs, amiből mindet meg kell nyerni ahhoz, hogy felsőház legyen, és ha már az lesz, akkor úgy legyen felsőház, hogy éremért mehessünk!

Nagyon kíváncsian várom, hogy végre csapat lesz-e a csapatunkból, hogy végre beáll-e mindenki a sorba és a fájdalmasan hiányzók helyett is megmutatja végre, hogy nem lehet velünk hétről-hétre felmosni a padlót. Ha másért nem, őértük megérné, ha már értünk nem is mindig!

Bízom benne, hogy így lesz! Hajrá! HUA! Csak a Jégveled!

Gabi

Tovább >>>

Most már kerüljünk végre közös vágányra!

Na, ki mit szeretne ettől a szezontól?

Tovább >>>

Listavezetők fekete napja – A MAJL negyedik fordulója

A Liga alapszakaszának negyedik fordulójában egyszerre vált sokminden egyszerűbbé és bonyolultabbá. Láthattunk igazi meglepetéseket és valódi papírforma eredményeket is. Mindkét csoport listavezetője vereséget szenvedett, és mivel a Jégveled szabadnapja után a következő fordulóban újra egy rangadót játszik, úgy gondolom érdemes tudni mi is forog majd kockán ezen a szombaton.

Az A-csoportot a fordulót megelőzően öt szerzett pontjával vezető Ferencvárosi Pingvinek szombathelyi kollégáikat látták vendégül. A hazaiak abban a tudatban léphettek pályára, hogy egy újabb győzelemmel 3 pontosra növelhetik előnyüket riválisaikkal szemben és fél lábbal már ki is harcolták volna a felsőházat. Miután egy pontot sikerült szerezni a Jégveled ellen, egy újabb győzelem azt jelentette volna, hogy a csoport erős csapatai ellen veretlenül sikerült letudni mind a három odavágós mérkőzést.

A vendégek, a szintén Pingvin névre hallgató vasi alakulat valósággal berobbant a Ligába, hiszen 6-4-re nyert idegenben a bajnok Jégveled ellen, utána azonban egy csúfos 1-8-ba futott bele a Jegesmedvék ellen. Így aztán nemigen lehetett tudni melyik arcukat tudják ezen a hétvégén hozni.

Hát kaptunk erre választ: alighanem az igazit. A Fradit ugyanis, bár megszerezte a vezetést, ezúttal elhagyta a szerencse, a Szombathelyi Pingvinek csapata az első harmadban kiegyenlített, majd a másodikban két góllal átvette a vezetést. A 4-1-es végeredmény után kijelenthető: négy csapat verseng a továbbjutást jelentő harmadik helyért!

A csoprot másik mérkőzésén a Jegesemdvék újabb nagy pofonnal intézte el a Drago Skorpiókat, megyszerezve újabb értékes két pontot.

A most következő hétvégén a Ferencváros pihen, a Szombathely papírforma szerint alighanem győz a Skorpiók, a Jégveled pedig egy élet-halál harcba kell hogy bonyolódjon a Jegesmedvék ellen. Ha a bajnokcsapat esetleg veresgéet szenved, akkor nagy lépéshátrányba kerül a többiekkel szemben.

Ha viszont nyernek a rasztafiúk, akkor egy hátborzongatóan gyönyörű, izgalmas második etap várható az A-csoportban.

Eredmények:

Drago Skorpiók - Fehérvári Jegesmedvék 4-11 (1-1, 0-3, 3-7)
0-1 Verebes János (Walter Tamás)
1-1 Kovács Zsolt (Timár-Geng Miklós)
1-2 Baltavári Gábor
1-3 Verebes János (Blág Szabolcs)
1-4 Verebes János (Vághó Viktor)
1-5 Baltavári Gábor (Tankó Károly, Tóth Gábor)
2-5 Timár-Geng Miklós (Serdült András)
2-6 Gyűrűs Szabolcs (Mathesz Dávid, Ács Ferenc)
2-7 Tankó Károly
2-8 Blág Szabolcs
2-9 Baltavári Gábor
3-9 Timár-Geng Miklós
3-10 Blág Szabolcs (Verebes János)
3-11 Mathesz Dávid (Gyűrűs Szabolcs, Ács Ferenc)
4-11 Timár-Geng Miklós (Zámborszky Zoltán, Fabó Gergely)
Kiállítások: 4 perc ill. 12 perc

Ferencvárosi Pingvinek - Szombathelyi Pingvinek 1-4 (1-1, 0-2, 0-1)
1-0 Tarnai Gergő (Molnár Balázs)
1-1 Varga Ádám (Forgács Tamás)
1-2 Kovács Dávid (Zelenák Márió)
1-3 Jávorics Gábor
1-4 Forgács Tamás (Zelenák Márió)
kiállítások 22 perc + fegyelmi büntetés (Kun László) ill. 8 perc

A csoport állása:

A B-csoportban először is nyilvánvalóvá vált, hogy a Debrecen sajnos nem komoly induló. Hazai pályán nem tudtak kiállni egy olyan csapat ellen, akit idén Újpestnek hívnak. Ez nem szép dolog, a játék nélküli 0-5 pedig a többiekkel szemben sem tisztességes. Csak reménykedni lehet, hogy a Sólymok becsülettel pályára lépnek majd az elkövetkezendő meccseiken. Emlékeztetőül, ők az első fordulóban már halasztottak a Szittyák ellen, majd 8-2-re kikaptak hazai pályán a White Sharkstól.

Attól a White Sharkstól, aki a Hevületet fogadta a hétvégén. A fehérvári alakulat, mint a bajnokság egyik fő esélyese, nagy sanszot kapott a B, eddig gyengébbnek tűnő csoporttal, hiszen adott volt a lehetőség számára, hogy sima csoportgyőztesként, akár maximális pontszámmal kezdje meg a felsőházi rájátszást.

Nos, ez már biztosan nem fog sikerülni, ugyanis a szezon eddigi legnagyobb meglepetéseként, az alaposan megerősödött cápák eddigi legnagyobb klubiskerüket vitték véghez és sima 3-1 arányban megverték a Hevületet. Ha hozzávesszük, hogy a porcoshalak már az UTE ellen is csak nagy balszerencsével kaptak ki meg kell állapítani, hogy most már számolni kell velük! A csoportot mindenesetre vezetik, és alighanem megvan a három továbbjutó csapat is.

Ez már a következő körben biztos lehet, hiszen a Hevületnek lesz két újabb pontja a Debrecen ellen (játékkal vagy anélkül, erre nagy összeget mernék tenni), az Újpest pedig szintén felzárkózhat hat pontra az újonc Szittyák együttese ellen. Innentől alighanem a rájátszásba vitt pontok kérdése jelent majd izgalmat.

Eredmények:

Debreceni Sólymok - UTE 0-5 mérkőzés nélkül

White Sharks - Hevület 3-1 (0-0, 3-1, 0-1)
1-0 Király Zsolt (Péterhegyi Zsolt, Brandt Zoltán)
2-0 Király Zsolt
3-0 Kis Gyula (Uhrin Tamás, Molnár Péter)
3-1 Mayer István (Jirka László)
kiállítások: 10 perc + fegyelmi büntetés (Párkai Dávid) ill. 10 perc

A csoport állása:

Tovább >>>

Tanulságos, igazságos döntetlen! Jégveled - Ferencvárosi Pingvinek 6-6 - Jegyzet

Szokatlan, hogy ekkora elmaradásban vagyok. A Fradi Pingvinek elleni meccsről csoporton belül sokat beszélgettünk a múlt héten és szerintem sikerült is minden részletre kitérni. Mégis, azt gondolom az Olvasók is megérdemlik, hogy a félig hivatalos beszámoló is felkerüljön ide.

A Szombathely elleni váratlan vereség miatt, az én érdeklődésem legalábbis, igencsak fokozottá vált november 21-re. Próbáltuk egymást spannolni hét közben, igyekeztünk arra gondolni, hogy a kilátástalan játék nem fog megismétlődni, és sikerül egy hangos győzelemmel visszatérni arra az útra, amit mi a csapattal az idényben bejárni terveztünk.

Ehhez mérten próbáltunk készülni. A tavalyi döntőhöz hasonlóan meccs előtti bemelegítés volt szerény kis otthonunkban, amit én sikeresnek értékelek, lévén sok üres üveg meg pisztáciamaradék maradt az asztalon és a szőnyegen, és vasárnap lehetett újra takarítani. Szép számban, ha jól emlékszem kilencen lehettünk, és innen két nem ivós embernek köszönhetően úriasan, autóval érkeztünk ki a csarnokhoz.

Először csináltunk életünkben programfüzetet, ami Máté ötlete volt. A szerkesztéssel elbíbelődtem egy pár órát, de azt hiszem megérte. Került belőle a nézőkhöz, a csapathoz, a Pingvinek öltözőjébe, sőt még a mérkőzés ellenőre is végigolvasta. Az utóbbi hölgy aztán Bence elmondása szerint szóvá is tette, hogy sem a Jégvelednek, sem a Hidegfrontnak nem azzal kellene foglalkoznia, hogy a döntőn emlékezetes módon megállt az óra.

Ezzel kapcsolatban a készítők és a Hidegfront nevében is ki kell fejtenem, hogy egyrészt az eset valóban szerepel a füzetben, de egyáltalán nem róttuk fel ezt senki hibájának, sőt szerintem még negatív hangvételt sem ütöttünk meg, mindössze leírtuk ami történt. Másrészt pedig bár tiszteletben tartjuk az ellenőr-asszony véleményét, de sajnos fenn kívánjuk tartani magunknak a jogot, hogy azzal foglalkozzunk amivel akarunk! Remélem ezt nem veszi tőlünk zokon!

Mi aznap este egyébként elsősorban a szurkolással kívántunk foglalkozni és ehhez össze is gyültünk kb tucatnyian. Nem voltunk tehát végül igazán sokan, és a „tribünön” is kevesebben voltak, mint az előző héten. Ha kicsit átmennék „ns” stílusba, mondhatnám azt is, hogy a csapatnak újra vissza kellene csalogatnia a nézőket, hogy ebből ne legyen tendencia.

Nagy örömünkre, új arcok is voltak köztünk, akiket amúgy is mindig szívesen fogadunk, de mivel mind a négy (!) illető hölgy volt, így ez a tény természetesen rátett még egy lapáttal.

A mérkőzés álomszerűen kezdődött, Márió már a 30. másodpercben megszerezte a vezetést. Kell ennél jobb egy rangadón? A sarokban ekkor borult a koreográfia, mármint az az elképzelés, hogy az ütősebbnek gondolt nótákat csak a második harmadra vesszük elő. A panzer és a horto is ment, Pöntye egy gyengébb kezdés után nagyon belejött a dobolásba, és ha nekem is volt ötletem, akkor énekeltünk becsülettel.

Sajnos azonban nem úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettük volna, már az első harmadban fordított a Fradi, majd szünet után kaptunk még egyet. A kétgólós hátrány megint megfogta a csapatot főleg azért, mert a Pingvinek a góljaiknál nem álltak hadilábon a szerencsével. A pontos statisztikát Bence tudja, de a kapuralövések aránya alapján gólokkal kellett volna vezetni, ehelyett az történt, hogy nagy nehezen visszakapaszkodtunk 3-3-ra. Ez tőlünk is megkívánt némi hangerőt.

A második harmad igazi gólparádé volt, de sajnos itt is csak tartottuk a lépést a Ferencvárossal. Ismét kialalkult egy kétgólos hátrány 3-5-nél, amit viszont sikerült újra kiegyenlíteni. Az utolsó harmadra 5-5-re álltak a csapatok.

Az utolsó játékrészben aztán sajnos a játékvezetők is szerepeltek kicsit. Egy komoly bunyó után, melynek során egy Jégveled-játékos sisakján egy ütűt is eltörtek, felpaprikázódott a hangulat, sejthetően emiatt is egy vitatható szitu után büntetőt kaptunk, amit Adler Tomi be is rántott. Ez már a harmadik gólja volt a meccsen, és először vezettünk! Mondani sem kell, volt hangulat, a pályán meg ment továbbra is a keménykedés!

Ennek eredményeképp, mi legalábbis úgy érezzük, hogy kicsit szigorú volt Zsíros Gábor utolsó perces kiállítása egy szabályosnak tűnő falratolás után. A baj az volt, hogy ezzel kettős hátrányba kerültünk, amit a ferencvárosiak ki is használtak. A végén még izgultunk, hogy az egy pont meglegyen, kiegészülni ugyanis már nem volt lehetőség.

Ezen az estén a csapat jól játszott, de személy szerint nekem sok a hiányérzetem. Először is a már említett kaputralövések alapján meg kellett volna nyerni a találkozót. Aztán, sokszor még mindig úgy látszott, hogy az ellenfél a frisebb, hajtósabb csapat, akik meg is szakadnak a győzelemért. Vezetés után kétszer kellett kétgólos hátrányból felállni, és ez bizony nem jó dolog. A meccs végén a Jégveled viszont igenis a döntős formáját hozta, volt küzdés, hajtás, aminek meg is lehetett volna az eredménye. Nagyon jó volt ekkor a meccset nézni!

Három meccs után három pontunk van. Nincs veszve semmi, de tudni kell, hogy a Jegesmedvék azt a Szombathelyet verték ugyanebben a körben 8-1-re, akiktől mi ha nem is simán, de kikaptunk. A csoportban tehát négy igen erős csapat van, ami egyrészt azt jelenti, hogy nagyon kell küzdeni a továbbjutásért, másrészt pedig azt, hogy körbeverések miatt lehet hogy nem nekünk lesz a legtöbb vitt pontunk.

A hétvégén mindenesetre megrendezik a negyedik fordulót, amiben a Jégveled szabadnapos lesz. A Ferencváros fogadja a Szombathelyet, és itt a zöldek már nagy lépést tehetnek a felsőház felé, a Jegesmedvék pedig valószínűleg megszerzik a két pontot a Drago ellen. Ha megnézitek a csoport mostani állását, és a Fradihoz, meg a mackókhoz is hozzáadtok 2-2 pontot, akkor nyilvánvaló lesz valami.

Na mi? Hát az, hogy jövő szombaton a Jegesmedvék ellen már tényleg életre-halálra megy a harc. Ha ott nem nyerünk, akkor bizony nagyon nehéz lesz. Azt gondolom, ott végre megmutathatja a csapat nekünk is hogy mit szeretne: bajnoki címet védeni, vagy csak egy szép helyezésért játszogatni. Ezt nekünk fontos lenne tudnunk, mert egy hullámhosszon kellene mozogni. Mi ugyanis az előbbiben reménykedünk még mindig, és ebben elég sok munkánk is benne van!

Biztos vagyok egyébként, hogy a Fehérvár elleni lesz az eddigi legjobb meccsünk, és hogy a srácok ki is tesznek majd magukért. Jó lenne ha sokan lennénk!

Tovább >>>