2009. október 28., szerda

A MAJL csapatainak bemutatása 2. - Ferencvárosi Pingvinek

A MAJL idei mezőnyének csapatait bemutató sorozat második részében a Ferencvárosi Pingvinek együttesét járjuk körbe.

A sorozat mai részében a MAJL egyik legpatinánsabb csapatát, az idei szezonban is Ferencvárosi Pingvinek néven induló társulatot igyekszem bemutatni.

A feladat nem könnyű és több oldalról is túlhatározott. Elég annyit megemlíteni, hogy ez a csapat már az első, 1994/95-ös szezonban is ott volt az indulók között. Dicsőséglistáján egy bajnoki cím (1999-ben), három ezüstérem (1995, 1996, 2005) és egy bronzérem (2003) szerepel és mindössze egyszer végeztek az ötödik helynél gyengébb pozícióban (2000: 7.hely).

Nagyjából tehát egy időben alakult a csapat a MAJL-lal 1994-ben, Csiszár István és társai áldozatkész munkája nyomán. A csapat 2003 és 2008 között RAFC Pingvinek néven szerepelt, tavaly azonban visszatértek a gyökerekhez. Hagyományaikat és erejüket jelzi, hogy volt olyan idény, melyben két csapatot is indítottak. Emellett a Pingvinek rengeteg színes játékos-egyéniséggel és pillanattal ajándékozták meg a műértő közönséget.

Egy igazi időutazásra invitálom a kedves olvasókat végihaladva az ismert szezonokon, kérem higyjék el, érdemes!

1994/95. Elindul a MAJL első szezonja, papíron 9 csapattal, köztük a Pingvinekkel. Sajnos a mérkőzésekről nem sokat lehet az idő távlatából tudni, az azonban bizonyos, hogy a csapat megnyerte az alapszakaszt! Tizenhat meccsből 12 győzelem, 2 döntetlen és 2 vereség után holtversenyben az első helyen végeztek a kezdeti idők másik sztárcsapatával a Váci Darazsakkal együtt (gólarány: 83-33 !).
A bajnoki címről döntő mérkőzésen azonban a vidéki csapat simán győzött 3-0-ra. De zsebben volt az ezüstérem!

1995/96. Újabb ezüst. Egy hétcsapatos Liga és 12 megvívott alaszakasz mérkőzés után (8-2-2-es mérleg), melyben másodikként lett jog szerezve a döntőre, újra térdet-fejet kellett halytani egy korai nagycsapat, az R’N’R Cannibalz előtt (1-3).

E kezdeti idők egyértelműen igazi Pingvines sztárokat adtak a Ligának. Elsőként kell megemlíteni Dande Krisztiánt, aki 1995-ben a kanadai táblázat első helyén végzett (G:33, A:14), és Török Tamást, aki ugyanezen a listán második lett (G: 22, A: 20). E két játékos 1996-ban megismételte a jó szereplést. Török megnyerte a kanadait (G: 20 A: 5), míg Dande a negyedik helyen végzett (G: 14, A: 4).

1996/95. Ebben az idényben csak a negyedik hely jött össze. Hiába lett Dande Krisztián gólkirály 28 góllal (12 gólpasszal a kanadai táblázatot is megnyerte), és hiába tűnt föl Homonnay Nimród (14 gól, 10 gólpassz), a végelszámolásnál voltak erősebb csapatok is (Hevület, Cannibalz, Darazsak).
Az alapszakaszban a Pingvinek 10 meccsből megnyert kilencet (az egyetlen vereség egy játék nélküli, Debrecen elleni mérkőzésen, zöld asztal mellett született), így volt remény a bajnoki címre.
Az akkori lebonyolítás szerint nem rájátszás, hanem egyenes kieséses rendszerű szakasz vezetett a helyosztókig. Itt a legjobb négybe kerülésért a Dunaújvárosi Jégtörőkön sikerült kettős győzelemmel túljutni (5-4, 3-2), ám az elődöntőben két vereségbe szaladtak bele a Pingvinek a a Cannibalz ellen (1-5, 4-6).
Ez megtörte a lendületet, és a Darazsak ellen a bronzmeccs is elveszett (1-5).

1997/98. Újra nagyszerű alapszakasz (8-1-3-as mérleg és második hely ), de a végén újra „csak” negyedik hely. Az elődöntőben visszavágtak a Jégtörők (3-4, 3-3), és a bronz megint nem jött össze (K-Sped Cannibalz, 7-8). Ami örömteli lehetett: ismét remek szezon az elnyűhetetlen Dande Krisztiántól (21 góllal harmadik a góllövő listán) és Homonnay Nimródtól (14 gól), akik mellé csatlakozott Hegedűs Zsolt is (G: 14 , A: 16 – ez utóbbiból a legtöbbet gyűjtötte a szezonban).

1998/99. Az aranyszezon. A Pingvinek két csapattal is indultak ebben a bajnokságban. Az első csapat a rájátszást 4 vereség mellett 12 győzelemmel tudta le, mellyel az A-csoport harmadik helyén végzett a Cannibalz és a BVSC mögött. Ugyanebben a csoportban a Pingvinek II. pedig megszerezte a negyedik helyet (7 győzelem, 9 vereség).
Innentől az egyenes kieséses szakaszban kezdődtek ám az izgalmak!
Az első csapat újra a Dunaújvárosi Jégtörőkkel került össze a negyeddöntőben és az első meccset el is vesztette 2-3-ra, így a visszavágón szerzett 4-2-es győzelem nem akármilyen hangulatú mérkőzés lehetett. A második csapat a Hevület ellen két sima vereséggel búcsúzott a szezontól (3-10, 3-13).
A Pingvinek I. azonban már nem állt meg. Előbb nagy csatában kiharcolta a döntőt a Cannibalz ellen (6-6, 3-2), majd meg is nyerte azt a Hevülettel szemben egy alighanem csontkemény finálé után (4-3).
A Pingvinek a csúcsra értek, és velük együtt Dande Kriszitán is (37 gól mellett 37 gólpassz, ami a kanadai táblázaton és a gólpassz listán is első helyet jelentett, míg góllövőként a második helyen végzett).

A következő szezonokról nem állnak adatok rendelkezésre egészen 2002-ig. Annyit lehet tudni, hogy a bajnoki cím után az 1999/2000-es idnyényben a Ferencvárosi Pingvinek a csalódást keltő hetedik helyen végeztek, majd két évvel később összejött egy negyedik pozíció.


A 2002/2003-as szezonra aztán ismét sikerült összeszedni a csapatot és ennek újabb bronzérem lett az eredménye.
Kezdődött minden azzal, hogy a Ferencvárosi Pingvinek megnyerték az alapszakasz B-csoportját 9 győzelemmel és mindössze egy vereséggel.
A nyolc csapatos rájátszásban azán a Hevület és a Cannibalz is erősebbnek bizonyult, így megint a harmadik helyért szólt a csapat számára a helyosztó, melyet a Szegedi Fekete Legyek elleni 7-4-es győzelemmel, meg is nyert.

A 2003/04-es szezonnak nagy reményekkel, és új névvel, RAFC Pingvinekként vágott neki a társaság. Ennek ellenére egy gyenge alapszakasz után (3. hely a csoportban a Hevület és a BVSC mögött, 3-1-3-as mérleg) a rájátszásban már nem sok esély maradt az aranyéremre és a csapat csak az ötödik helyre ért oda, miután a helyosztón a Skandináv Skorpiókat sikerült legyőzni 4-3-ra.

Nem kellett azonban sokáig várni egy újabb fellángolásra, rögtön a következő szezon végén (2004/05) a Pingvinek megszerezték harmadik ezüstérmüket.
Már az alapszakasz során sikerült idegenben legyőzni a Hevületet 8-4-re (igaz, hazai pályán 2-6-ra simán ki is kaptak tőlük), és a BVSC-t is 5-4-re (ám otthon megint zakó 2-6-ra). Mivel összesen mindössze hat csapat indult ebben az idényben, ezért a rájátszás négy csapata újabb körben mérte össze erejét, melyben a Pingvinek végül a második helyre értek oda, gólkülönbséggel megelőzve a CSZKA Cannibalz gárdáját.
A siker fő letéteményesei az év kapusa címet elnyerő Görbicz Attila (képünkön) mellett, a kanadai táblázaton a harmadik és negyedik helyet elnyerő Hídvégi András (G:18, A:13, góllövölista második hely) és Meggyes István (G:12, A:16) mellett a rutinos Homonnay Nimród (16 góllal az ötödik legeredményesebb) voltak.
Ebben a szezonban tűnt fel egy ifjú titán is, a gólpassz lista hatodik helyén végző Bárány Bence (10 assziszt), aki egyben a harmadik legtöbbet kiállított játékos lett a szezonban (66 perccel).

A Pingvinek innen négy szezonon keresztül csak a negyedik helyet tudták megszerezni.
2005/06-ban az alapszakasz vége a Hevület mellett a csoport második helyén találta őket, ám a rájátszásban a másik, újonc fehérvári csapat, a Jegesmedvék is megelőzték őket. A bronzot ezek után a RAFC úgy vesztette el, hogy nem jelent meg a Cannibalz elleni mérkőzésen.
A felemás szezon legnagyobb sikere minden bizonnyal az volt, hogy a legjobb csatár díjat egy Pingvinnek, Bárány Bencének ítléték oda, aki 28 góljával a második legeredményesebb csatár volt a szezonban, és aki emellett 8 gólpasszal még a kanadai táblázat dobogójára is felléphetett.

Szintén csalódást keltett a 2006/07-es szezon. Ragyogó alapszakasz, nyolc győzelem (két vereség mellett) és első hely a B-csoportban, majd újra csak a harmadik hely a felsőházban, újra a Hevület és a BVSC mögött, ismét egy elvesztett kisdöntő, ezúttal a CSKA Cannibalz ellen (4-6).

Elérkezett a 2007/08-as idény, de újra nem sikerült dobogóra állni. Az alapszakaszban megint a harmadik helyet sikerült elcsípni (a Hevület és a Jégveled mögött), és bár a rájátszás szépen indult (3-3 a BVSC, 7-3 a Szigeti Bikák, 3-3 a Fehérvári Jegesmedvék ellen), a vége mégis kudarcba fulladt. A két elszenvedett vereség közül különösen a BVSC elelni játék nélkül elszenvedett 0-5 lehet fájó, de a Jegesmedvék is széttépték a Pingvineket Fehérvárott (3-7). Ez utóbbi mérkőzés résztvevőit, kimenetelét és eredményét tekintve is megismétlődött a harmadik helyért rendezett mérkőzésen, így maradt ismét a negyedik hely.

A tavalyi szezonban aztán újra sikerült a felsőház. Az alapszakaszban 5 győzelem (BVSC o 6-4, Sharks o 13-6, Skorpiók o 15-2, Debreceni Sólmyok i 3-4, Skorpiók i 1-10), egy döntetlen (3-3 Sharks idegenben) mellett két vereség (BVSC i 2-5, Debrecen o 3-4) elég volt a második helyhez.
A rájátszásban aztán a másik csoportból érkező csapatok domináltak, de még így is összejött egy szép fehérvári siker a Jegesmedvék ellen (12-1). Végül az ötödik helyért a Debreceni Sólymokkal vívott mérkőzésen sikerült győzelemmel búcsúzni a szezontól (9-2).

A fenti eseménysoron végifutva nyilvánvaló, hogy a Ferencvárosi Pingvinek csapata az A-csoportból jogosan számít a felsőházi rájátszásba való bejutásra. Komoly ellenfelek voltak mindig is, és most is azok lesznek. Játékerejükön túl ráadásul két ex-Pingvin, Bárány Bence és a hátvéd Pál Bertram Jégveledbe történő távozása számukra még mindig érezhetően pluszmotiváció a hajtásra és a keménységre!!!

A Jégveled szempontjából vizsgálva a dolgokat a két csapatnak 8 mérkőzésre visszanyúló történelme van. Először a 2004/05-ös idény alapszakaszában találkoztak egymással, ahol mindkét meccset fölényesen nyerték a Pingvinek (2-16, 3-26). Két évig kellett várni a visszavágásra, ahol az alapszakaszban egy hazai Jégveled vereség után (2-8), idegenben sikerült rajtuk felülkerekedni (4-1). A 2007/08-as szezonban megosztoztak a győzelmeken, egy hazai 7-4-es Jégveled diadalt egy idegenbeli 4-5 követett, végül tavaly mindez ugyanígy alakult, rádaásul a rájátszásban (6-2, 4-5).
A Ferencvárosi Pingvinekkel szembeni örökmérleg tehát: 8 mérkőzés, 3 győzelem, 5 vereség 32-67-es gólkülönbség.

Nincsenek megjegyzések: