2010. december 22., szerda

Új táblázattal bővül az oldal - Itt vannak a MAJL kapus-statisztikái!

Hitem szerint igen fontos hiányt sikerült bepótolni, ugyanis a blog bal szélén szereplő szokásos táblázatok között mostantól helyett kapnak a MAJL cerberusai, azaz a kapusok is.

A jégkorong egyik legfontosabb posztjáról eddig sem feledkeztünk meg, és ha a MAJL-kapuk őrzőiről eddig nem is esett kevesebb szó, számokban azért nem nagyon tudtuk eddig hová tenni őket. Ezen remléhetőleg sikerül változtatni a továbbiakban, felkerült ugyanis a bal oldali menüsávba az új táblázat, mely a kapusok statisztikáit tartalmazza.

Mivel többen vannak köztünk - pl. én - akik még nem nagyon böngészgettek ilyen számokat, ezért az alábbiakban próbálom megvilágítani melyik oszlop mit is jelent. Ezúton köszönet a Jegesmedvék hálóőrének, Gangl Gábornak a türelmes magyarázatokért, és magáért a táblázatért is!!!

Tehát a harmadik forduló után a kapusok versenyének állása a következő:

Na és akkor mit is jelentenek az egyes oszlopok:

Név, Csapat - gondolom egyértelmű.
G (Games) - a kapus csapatának összes lejátszott mérkőzése.
GP (Games Played) - hány meccsen lépett a kapus pályára.
PM (Played Minutes) - a pályán töltött percek száma.
W (Wins) - győzelmek száma, az a kapus kapja, aki a győztes (vezető) gól megszerzésekor a pályán van. Tehát akkor, amikor utólag nézve a mérkőzés győztese kiderül.
L (Losses) - vereségek száma, az a kapus kapja, aki a vesztes gól megszületésekor a pályán van. Tehát akkor, amikor utólag nézve a mérkőzés győztese kiderül.
OT (Over Time) - hosszabítás során szenvedett vereség.
GA (Goals Against) - kapott gólok száma.
SO (Shutout) - ha egy kapus egy egész meccset kapott gól nélkül lehoz, akkor kap ide pontot.
GAA (Goals Against Average) - kapott gólok száma teljes játékidőre vetítve. Ezzel küszöbölhető ki, hogy a keveset játszók, és ezáltal valószínűleg kevesebb gólt kapók jobb átlagot kapjanak, mint a stabilan játszó kapusok.
PM/G (Played Minutes per Game) - a pályán töltött percek száma a csapat összes játékidejére vetítve. A táblázatban csak azok kapnak helyezést, akik csapatuk játékidejének legalább a felén a pályán voltak.

Használja mindenki egészséggel!

Tovább >>>

2010. december 21., kedd

Mindenkinek Karácsonyra és 2011-re!

Kis történet, mellyel minden Olvasónak, Barátunknak, Ismerősünknek és családjuknak Boldog Ünnepet és sikerekben bővelkedő, emlékezetes Új Esztendőt kívánunk!




Egy este az öreg indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben dúl. Azt mondta: Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.

Egyikük a Rossz.
A düh, irigység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.

Másikuk a Jó.
Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.

Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját: És melyik farkas győz?

Az öreg indián mosolyogva válaszolt: Az, amelyiket eteted!



Tovább >>>

2010. december 16., csütörtök

A harmadik forduló után

A Magyar Amatőr Jégkorong Liga mezőnyében harmadjára csaptak össze a résztvevők az elmúlt hétvégén. Bemutatkozott hazai pályán a Szombathely, összecsapott a két tavalyi döntős, és idegenbe ment a Ferencváros. A negyedik találkozóra sajnos előre nem látható okok miatt halasztást kellett kérni. A továbbiakban gyors összefoglalása történik ennek a körnek, és esélyek latolgatása zajlik a negyedik előtt.


Hazai győzelem a rangadón, Újpesti TE – Hevület SE 5:1
Időrendben először a bajnokcsapat fogadta a találkozóra két fölényes hazai győzelem után vendégként érkező fehérváriakat. A tavalyi bajnoki döntő „visszavágójaként” is felfogható ütközetnek a szokások szerint most is nagy volt a tétje mindkét csapat számára.

A lilák előző hazai meccsüket még az első fordulóban elbukták a Fradi ellen, majd fölényesen győztek fehérváron, a Jegesmedvék otthonában. A vendégek ugyanakkor két könnyebb meccs után (White Sharks és Jégveled) első komoly rangadójukra készültek.
Az újpestiek számára a felzárkózás volt a tét, és nem is bíztak semmit a véletlenre. Stabil védekezés mellett az első és a második harmadot is 2:0 arányban sikerült megnyerniük, majd a befejező etapban rengeteg büntetés mellett a Hevületbnek sikerült kiharcolnia egy 1:1-et.

A végeredmény így fölényes hazai győzelem, mely után külön kiemelendő Gangel László és Mezőcsáti Tamás teljesítménye, akik eddigi mindhárom meccsükön szereztek gólt a lila színeknek. A vendégektől Cseh Pétert a 78. perc végén végleges fegyelmivel küldték ki a pályáról, miután egy fejre mért ütését követően eltörte az újpesti Joós Zoltán orrát. A gólerős támadó nyilván hiányozni fog a következő fordulóban.

Tánc a jégen, Szombathelyi Pingvinek – Jégveled KSE 7:1
A bizonytalan időjárási viszonyok ellenére megrendezésre került Szombathelyen az idei szezon első bajnokija. A vendég Jégveled csapata egy nagyarányú Hevület elleni vereséget szeretett volna feledtetni, ám ez nem sikerült sőt, lemásolták a mút heti 1:7-es vereséget. A találkozóról írt bővebb beszámolót itt lehet elolvasni.

A Pingvinek megérdemelt három pontot szereztek, amihez 2010-ben nagy valószínűséggel újakat már nem fognak szerezni, hiszen a hírek szerint az Újpest halasztást kért a negyedik fordulóbeli találkozóra. Az emberben okvetlenül felébred a félelem, hogy a helyszín miatt a Liga komolysága kerül majd ismételten veszélybe, hiszen az elmaradt meccsek vagy bepótlódnak vagy nem.

A Jégveled a következő körben újra idegenben, az eddig száz százalékos Ferencváros vendégeként bizonyíthat, és kell, hogy bizonyítson.

Listavezetők a zöldek, Whites Sharks HC – Ferencvárosi Pingvinek 2:5
Merthogy Ferencvárosi Pingvinek még mindig száz százalékosak. Az Újpestet és a Szittyákat is kiütő csapat ezúttal a White Sharks „vendégeként” lépett jégre, és újabb győzelmével igazi villámrajtot vett a MAJL-ban. A csapatba visszatért Malachowsky is, és jó játékkal sikerült hozzájárulnia a becsületesen küzdő cápák elleni újabb győzelemhez.

A találkozón a múlt héten halasztás miatt pihenő Sharks szerzett vezetést Mészáros Imre révén, ám ezt még a szünet előtt Homonnay Nimród egalizálta. A második játékrészben aztán a hazaiak Párkai Dávid révén újra megszerezték a vezetést, ám a meccs során utoljára, hiszen a zöldek még a második szünet előtt Szervánszky Zsolt valamint Kun László révén egy perc alatt fordítani tudtak.

Kevés volt a kiállítás és emberelőnyből senki nem szerzett gólt ezen a találkozón. Öt-öt ellen azonban Szerványszkynak majd Csillag Bélának is sikerült még, így kialakult az 5:2-es végeredmény. A Ferencváros megszerezte harmadik győzelmét, míg a Sharks továbbra is pont nélkül áll a Ligában.

A vasárnapi Szittyák – Fehérvári Jegesmedvék meccs elmaradt, mivel a Szövetség a hazaiak által foglalt jégidőre tette a MOL-Liga zárómérkőzését, a Ferencváros-Újpest örökrangadót.

Jön a negyedik kör.
Ebben a fordulóban is csak három mérkőzést fognak megrendezni, köszönhetően az újpestiek szombathelyi meccsel kapcsolatos halasztásának. Az élmezőnyt ez a tény valószínűleg érzékenyen fogja érinteni, hiszen a bizonytalanná váló pótlások miatt nehezen lesznek követhetőek az erőviszonyok.

Szombaton összecsap a Ligát eddig hibátlan mérleggel vezető Ferencvárosi Pingvinek, és a Jegesmedvék elleni győzelmet követően két súlyos idegenbeli vereséget összeszedő Jégveled KSE csapata. A két társaság hagyományosan izgalmas mérkőzéseket vív egyméssal, így lesz ez most is a Kisstadionban. Nagy kérdés, hogy tovább tart-e a zöld-fehérek szárnyalása, vagy végre formába lendülnek-e a sárgamezes csapat sztárjátékosai.

A fordulót a Hevület hazai játéka zárja a Szittyák ellen. A fehérváriak több mint valószínű három ponttal gazdagodva egy fölényes gólkülönbség, valamint egy esetleges Fradi vereség után, akár a vezetést is átvehetik a tabellán, míg a vendégek világraszóló szenzációt okozhatnak egy jó eredménnyel.

Tovább >>>

2010. december 13., hétfő

Hétről 7-re - Szubjektív beszámoló a szombathelyi túráról

Hétvégén megcsináltuk azt, amit amatőr szurkolók még biztosan soha: elutaztunk a csapat után Szombathelyre, szurkoltunk, kiabáltunk sőt még a városban is aludtunk! Bár a meccs eredményével kevéssé lehet és érdemes dicsekedni, mégis úgy érzem, indokolt „papírra” vetni néhány gondolatot a teljes kép érdekében.

Szóval: szombaton délután fél három tájban érkezett meg Zsuzsi és Pöntye az Oktogonon található mekiből, hogy végre elindulhassunk Vas-megyébe. Ezt azért tettük, mert az utolsó info amiben biztosak voltunk az volt, hogy lesz meccs, és arra a Jégveled képes is lesz majd kiállni. Rövid anomáliák után érkeztünk ki Budaörsre, ahonnan Siposs Hadbíró Máté uram vezetésével célba vettük a nyugati végeket.

Rögtön nem volt egyszerű az indulás, nagy volt a köd, és nehezen dőlt el melyik útvonalat is válasszuk. Végül az M1 autópálya, majd Csorna-Szombathely útvonal mellett döntöttünk, ami végül is jó választásnak bizonyult annak ellenére, hogy torlódások miatt gyakran kerültünk lépéshátrányba önmagunkhoz képest.

Nagyjából negyed nyolc körül érkeztünk meg a szállásunkra, a Vasi Vízmű diákszállójába, ahol egy komfortos, ötszemélyes szobát foglaltunk el. Régi egyetemista kollégiumi éveket idézett fel számomra a miliő, de most nem volt idő sokat pepecselni, Zsuzsi látványos átöltözését követően már kerestük is a jégpályát.

Szerencsére az objektum csak pár percre volt található a főhadiszállástól, így gyorsan odaértünk ahová rendelt minket a sors ezen az estén. Sőt, ha már ott voltunk pár perc alatt el is kezdtünk ismerkedni a hazai publikummal, akik közül egy lelkes tag egész végig eszmecserét folytatott velünk a ligáról és egyéb dolgokról olyan részletességgel, amivel még nem nagyon találkoztunk. Összességében tetszett nekünk a környezet, a hazai nézősereg barátságos hangulatban várta a kezdést.

Az idő jónak volt mondható, bár melegünk csak a melegszendvicseknek, forralt boroknak, pálinkáknak és a söröknek köszönhetően lehetett. A széllel megküzdve feszítettük ki a molinót, és mivel dobunk nem volt, így élőszóban kiabálva leptük meg a mintegy száz fővel megjelent hazai publikumot, akik először nehezen értették meg mit is keresünk a fából ácsolt lelátókon.

Akik még nem jártak ezen a pályán azoknak el kell mondani, hogy egy korrekt jégpályáról van szó, ahol azonban a kék és piros vonalakon túl más jégkorong-jelzés nem található a játéktéren. Plexi sincs, a kapuk is kisebb mélységűek és az eredményjelző hiánya is rontja meccsre kilátogató igényes nézők sportélményét. Arról nem is beszélve, ami külön érdekes, hogy a büntetőpad szó szerint egy pad ahová tulajdonképpen a nézők közé ülnek le a kiállított játékosok.

A meccsről túl sok részletet, mivel bizonyos pontokra meglepő módon nem emlékszem, nem említenék, ehhez figyelembe ajánlom a hazai honlapon megjelent beszámolót. Általános benyomásaimat azonban leírhatom, és néhány pontban ha úgy tetszik, vitatkoznék is az irománnyal.

Először is: a játék sajnos nem ment. A csapat nem kezdett azonban rosszul, stabilan védekeztünk, de nem csak erre koncentráltunk. Én úgy éreztem próbálunk támadni, de nem kezelünk elég biztosan korongot és nem mozogtunk olyan lendületesen, hogy komoly helyzetet passzjáték után ki lehessen alakítani. A meg-megugró támadók szinte kizárólag arra kényszerültek, hogy a kapu mögé jussanak a pakkal, és ott birkózni kezdjenek a hazai védelemmel. Ami kapuralövésünk volt, azok jórészt távoli, de sajnos könnyen lereagálható próbálkozások voltak, melyeket Sipos Pál hálóőr nyugodt vérmérséklettel hárítgatott is.

El kell ismerni, hogy a Pingvinek megérdemelten szereztek vezetést az első harmadban, amikor védelmünk a nagy nyomás után kihagyott, és egy kapu előtti passzt követően nem ért át senki a másik oldalra szabadon hagyva a bal alsó sarkot... A gól után nem sokkal adódott a Jégveled legnagyobb akcióhelyzete, amikor szép passzolgatást követően, sajnos már nem tudom kicsoda, de a kapussal szemtől szemben hibázott. Kettős emberelőnyből sem sikerült azonban jórészt a kapu előtt felállni sem, nemhogy komolyan veszélyeztetni, így a szünetig egyenlíteni sem sikerült.

A második harmadban aztán megnyerték a meccset a hazaiak, negyedik góljukat – és ezt külön kiemelném – emberhátrányból szerezték. A játékot elnézve azt hiszem nyilvánvaló, hogy idén nem a sérülések, hanem egyszerűen a formán kívüliség a csapat legnagyobb problémája. Olyan játékosok, mint Adler Tomi, Szenes Gabi, Bárány Bence, Kondrát Peti vagy Márió egyelőre kevés szerencsével játszanak, valami oknál fogva eddig nem sikerült tudásuk legjavát nyújtani. Pedig ha ez sikerülne, akkor nyugodtan kimondhatnánk hogy ezzel és az előző fordulóbeli Hevület-meccsel a csapat „letudta” legmegerőltetőbb idegenbeli fellépéseit, és hogy most el lehet kezdeni lépegetni a felzárkózás irányába.

Olyat viszont semmiképpen nem szabad még ezen a szinten sem csinálni, mint talán a negyedik gól előtt, amikor úgy cseréltünk sort, hogy az ellenfél a hozzá kerülő koronggal egy az egyben mehetett kapura...

A meccsel kapcsolatos sorokat igazából be is fejezném, ha pár gondolat nem motoszkálna még bennem, melyeket itt most ki is írnék magamból, reagálva az előzőekben belinkelt írás néhány megjegyzésére.

Igen, az ellenfeleknek valóban nem túl kellemes Szombathelyre utazni. Ennek ellenére a Jégveled ezt tavaly és idén is megtette. A tavalyi meccs az időjárási viszonyok miatt került halasztásra, és bár a részleteket nem ismerem, valószínűnek tartom, hogy a próbálkozás idén is erről szólt, ugyanis Budapesten és környékén egész nap szakadt a hó, és még délután négy körül is akkora köd volt, hogy az autópályán is többször lépésben kellett haladni. A HF is csak azért mert nekivágni az útnak, mert sikerült a csapattal telefonon egyeztetni, hogy elindultak ők is, ezért nagy biztonsággal kijelenthető, hogy lesz meccs. A pálya nem modern jégkorongmeccsre készült, ami nem baj, viszont a hazaiaknak is tudomásul kell venniük, hogy emiatt sérülésveszélyes. Nyilvánvalóan nem a Pingvineken múlik egy fedett csarnok megépítése, ami a legtöbb problémát orvosolná, igaz a nagyjából egy órás autózásra található Zalaegerszegen van egy fedett létesítmény. Igazságtalan nem akarok lenni, viszont azt gondolom, hogy mind a csapat, mind a szurkolói inkább elismerést érdemelnek azért, hogy időben és kellő számban ott voltak a helyszínen és lehetővé tették ellenfelünek a hazai bemutatkozást.

A hazai pálya védelmében mindenképpen meg kell említeni a büfét, mint intézményt, amely kellő választékkel kínált ehető és iható termékeket végig a meccs ideje alatt. :)

A játékvezetéssel nem szoktam foglalkozni, legalábbis úgy érzem, de megemlítésre került, és valóban így is volt, hogy az estén edzőként funkcionáló csapatkapitány, Imre Robi és több játékos is reklamált a kispadról. Lelátóról könnyű okoskodni, de az azért feltűnő volt, hogy alaposan szórták ki a játékosokat a bírók a padokra. Voltak azonban – én úgy érzem, de narancsmezben nyilván ez fordítva is igaz – olyan hazai szituációk, amelyek egy Vasas-Szereda meccsen is keménynek lennének aposztrofálhatók, hát még itt. Én nem vagyok sem bíró, sem akárki, de az ilyen jellegű kifogások azért elég nagy számban jönnek arról a tájékról. Nem is beszélve arról, hogy ha egy bíró sporttárs arra vetemedik, hogy egy játékos felmenőit szidja, akkor a sportszerűsége eléggé megkérdőjelezhető, a csapatkapitányak pedig egyenesen kötelessége ezt szóva tenni.

Lényeg a lényeg a Szombathely megérdemelten nyert, jobb csapat volt és teljesen jogos volt a hazaiak öröme, akik közül többeknek mi is gratuláltunk a palánk mögül. Nekünk is többen megköszönték közülük a hangulatot. Sok sikert kívánunk nekik a továbbiakra, elsőként az Újpest ellen. Nekünk pedig készülni kell a Fradira, akikkel szemben idén is sorsdöntő meccset kell vívni, hiszen azért két súlyos vereségen vagyunk túl, ahol sajnos megmutatkozott, hogy a gépezet messze nem működik tökéletesen.

Mi négyen is nagyon jól éreztük magunkat, el is határoztuk hogy megnézzük hol lehet a város legnehezebben elfogyasztható hamburgerét enni. Ezt sikerült is megtalálnunk, ám azt el kell mondani hogy fenti észrevételünk nem a minőséggel kapcsolatos. Egyszerűen lehetetlen volt gusztusos módon megenni olyan „ámbürzsért” amelyben a szokásos feltéteken kívül ha jól emlékszem fél konzerv kukorica, fél kiló máj és még ki tudja mi volt beletuszkolva. Csak gratulálni tudok a vasiak városvezetésének, amiért megadták a működési engedélyt ennek a vendéglátóipari egységnek!

A reggelről és a másnap délelőttöm nagyobbik részéről keveset szólnék. Ennek okát a másik három kolléga tudja, legyen elég annyi, hogy a kocsiban aludtam végig azt at időt, mely alatt Zsuzsi, Máté és Pöntye megtekintette a csempeszkopácsi templomot, és kiette a sárvári Maci Pékség készleteinek nagy részét a csinos eladólány emlékét is magukkal hozva.

Csornán éreztem úgy, hogy kialudtam és megfelelően kiphentem magam, így Lébénynél már megvoltam, és a bábolnai mekit már rendesen meg tudtam szemlélni. Nagyjából fél ötre érkeztünk meg Budaörsre, ahol búcsút vettünk egymástól, és lélekben elkezdtünk készülni a következő hét kihívásaira. Ezúton köszönjük mind a négyen egymásnak egymás társaságát, és persze örülünk hogy ilyen jót kirándulhattunk, ezen a ravasz decemberi hétvégén!

Gabi



Tovább >>>

2010. december 8., szerda

MAJL - második forduló és pár sor a harmadikról

A jegyzőkönyvek még nem állnak rendelkezésemre, de akkor is megírom ezt a postot, hiszen a második forduló is lassan töréntelem már. Sőt, gőzerővel közeledik a harmadik kör, amely valószínűleg sokat alakít az idei bajnokság erősorrendjén. A hétvégén száz százalékos maradt a Hevület és a Ferencváros, nyerni tudott a címvédő Újpest, pofonba szaladt bele a Jégveled, és továbbra is pont nélküli a Jegesmedvék és Szittyák csapata.



A Hevület az Hevület. Hevület SE – Jégveled KSE 7:1
A szokásos és tőlem elvárható módon a Jégveled meccsével kezdeném. A csapat első fehérvári túrája nem ígérkezett könnyűnek és sajnos súlyos vereség is lett a vége, a futóórás 90 perc után azonban mégsem volt igazán senki elkeseredve.
A Jégveled ugyanis mezőnyben teljesen egyenrangú partnere volt a hazaiaknak, akik sajnos azonban könyörtelenül kihasználtak minden ziccerüket, minden védelmi megingást és minden bizonytalanságot a kapuban. A hálót ezúttal nem Alex védte, de a végeredményt igazságtalanság lenne a most debütáló Forgács-Urbán kettős nyakába varrni. A felállás a múlt héthez képest egyebekben nem sokat változott, ugyanazok a játékosok vették fel a kesztyűt mint a
múlt héten a macik ellen.

Az első harmadban kicsit bizonytalanul indult be a gépezet és két gyorsan bekapott gólnak köszönhetően a meccs inkább arra szolgált, hogy felmérjük hol is tartunk. Összegezve: alakul a csapatjáték, sokkal jobbak voltak a passzok és látszott a játékon az ötletesség. Két dolog hiányzott igazán: kicsit több határozottság a védekezésben és a ziccerek könyörtelen kihasználása az ellenfél kapuja előtt. Természetesen ezek elég nagy hiányosságok egy jégkorong-csapat esetén, de összességében a játék reményt keltő volt, a fiúk nem szidták egymást, próbálkoztak, küzdöttek.

A Hevület játékosai azonban nagyon rutinosan, jól helyezkedtek, gyorsan lendültek védekezésből támadásba, higgadtan ütögették a gólokat, és nem utolsósorban meg kell említeni, hogy egy egészen kiváló kapusteljesítmény is hozzájrult ahhoz, hogy egyedül Konrád Máriónak sikerült bevenni a hálójukat.

A Hidegfront nyolc fővel szórakozta végig a fehérvári találkozót, életünk és testi épségünk ezúttal nem forgott veszélyben, mindössze a dobverőket törtük össze és ujjunkról szedtük le a bőrt új hangszerünk, Dübörgő sikeres debütálása alkalmából.

Egyelőre magasan szárnyalnak a zöld-fehér Pingivnek. Ferencvárosi Pingvinek – Szittyák 13:2
A részletek pontos ismerete nélkül is kijelenthető, hogy a Szittyák csapatának idén is erősen kell küzdenie azért, hogy ebben a mezőnyben pontot vagy pontokat tudjanak szerezni. A múlt héten a bajnoki címvédőt kiütő zöldek ezúttal nem voltak túl nagy feladat elé állítva és fölényes győzelmüknek köszönhetően a táblázat első helyéről várják a folytatást.

Pontok távoztak, ezúttal Újvárosból. Fehérvári Jegesmedvék – Újpest 2:6
Dunaújvárosban került megrendezésre az első kör két vesztes csapatának, a medvéknek és a liláknak az összecsapása, ami nagy csatát hozott és csak a harmadik játékrészben dőlt el. Ekkor egy „hazai” egyenlítés után indult be a címvédő hengere és végül nagy különbséggel tudtak idegenben meccset nyerni. Az újpestieknek erre a három pontra a múlt heti vereség ismeretében égetően szükségük volt, a Jegesmedvék pedig továbbra is pont nélkül szerénykednek ebben a bajnokságban.

Hazai pálya. Szombathelyi Pingvinek – White Sharks HC - elmaradt
A szombathelyiek idei szezonja hasonlóan indul a tavalyihoz, rögtön az első hazai találkozójuk elmaradt. Ezúttal ugyanaz a White Sharks nem utazott el a találkozóra, akik tavaly sem tették meg ugyanezt. Akkor az újrajátszás helyett végül is adminisztratív úton 5-0-val szerezték meg a Pingvinek a pontokat, reméljük erre idén nem kerül sor.

A harmadik forduló találkozói.
Újpesti TE – Hevület SE

A forduló csúcsderbije. Az eddig száz százalákos Hevület két nagyarányú győzelemmel hangolt a tavalyi bajnoki döntő visszavágójára, és egy újabb diadallal végérvényesen igazolhatja az esetleges kétkedők számára, hogy a bajnoki cím legkomolyabb várományosai közé tartozik. Az újpestiek újvárosi győzelmükkel gyorsan visszatértek a helyes vágányra és egy Hevület-skalppal végleg kiköszörülhetik a Fradi ellen keletkezett csorbát. Sokmindent meghatározhat tehát a hétvégi találkozó, bár még csak a bajnokság legelején tartunk.

Szombathelyi Pingvinek – Jégveled KSE
A Jégveled biztosan ott lesz a vas-megyei székhelyen, így a Pingvinek megtarthatják hazai debütálásukat. A tavalyi 6-2-es győzelemmel alighanem idén is elégedettek lehetnének.
A vendégek ötmeccses idegenbeli szériájuk második állomására érkeznek. Az elsőt, fehérváron elbukták, és egy újabbb vereség a tavalyi rosszemlékű szezon emlékeit elvenítené fel sokakban. Reméljük, hogy a sokat kritizált pálya sérülésmentes játékra alkalmas lesz, és hogy a tavalyi játékvezetői stílust és az ebből fakadó vitás eseteket is elkerülhetjük idén.

White Sharks HC - Ferencvárosi Pingvinek
A Sharks nem játszott a második körben, így most jött el az alkalom, hogy az első fordulóbeli vereség után elkezdják gyűjteni a pontokat. Erre a két nagyarányú győzelemmel kezdő, jelenlegi listavezető ellen kellene alkotni valamit, akik ráadásul újabb győzelmükkel ezt a pozíciót tovább erősíthetik.

Szittyák - Fehérvári Jegesmedvék
Ha valamikor, akkor éppen most jön jól ez a meccs a Jegesmedvéknek, hiszen győzelmük valószínűsíthető, és ezzel megszerezhetik első pontjaikat két vereség után. A Szittyák csapatának e meccs után két nehéznek ígérkező idegenbeli kirándulásra kell felkészülnie (Hevület, Sharks)


Tovább >>>

2010. december 3., péntek

Vérbe borul az Vértes

Az Úr 2010. esztendeje, Mindszent havának huszonharmadik napján, hadunk kelt az gaz templomi népek újabb irtására, számuknak, jószágiknak s az gonosz lelkeiknek újfent az dicső Király Urunk szolgálatjába rendelésére.

Harcban edzett seregünk előőrse az számos csatákban pallérozott sebezhetelen férfiú, Siposs Hadbíró Máté vezetésével kelt útra s vert tábort az Turulmadaras-hegy alatt, ahol jómagam és hölgyem bandérumainkkal hozzá csatlakozánk. Fertály órán belül Bárány Bence uram, hölgye Élelmezési Hadbiztos Dóra valamint ifjú vitézzé cseperedett magzatuk, Koppány Álmos Vezér növelte erőinket erőben, elszántságban s ezzel hitünknek utat engedve hadjárásunkat megkezdénk vala.



Elsőként az kamalduli remeték rejtegetett kincseit hánytuk szekereinkre, kik Majkpuszta kolostorában álszent némaságban ájtatoskodva pazarolták az hűtlen familiárisoktól elkoldult javaikat. Bűnös, ördögi űzelmeiket napvilágra hozván sikongva menekültek a környező fák közé az néma vének, ám legényeink sűrű szablya husogással lapozták őket halomba, majd tetemeiket az Szent-András vonalakra fektetvén hollók martalékává tették corpusaikat.

Nem zenghetett azonban még vidám rivalgás az cserepes ajkakon. Lovaink nem pihentek, s habos háttal vágtattak vélünk Vértesszentkereszt, az veres kolostor felé, hol bűnhödt pálinkagőzben feredő papokat feltalálván, az éppeg örömküre megérkező szajhákkal együtt húzattak tüstént karóba. Bizony nem remegett erre az harci amazonjaink ábrázatján egyetlen ín s izom sem! Az haláltusájukban rimánkodókat megvető pillantásukra sem méltatták háborúnk ez angyalai.



Seregeink az küldetésük szerént e pontban ismételten kettéváltanak. Bárány uramék az familiárisakkal dicső Mór városába szálltak, az várakat győző sereg nagyja pedig Gerencsérvár rossz emlékű vadásztornya felé nyargalt tovább. Az Szent István királyunk koronájának elbitorlásakor a gaz tolvajoknak egykor tudtán kívül szállást adó vadásztorony harc nélkül bocsátá be kapuin embereink. S az szépemlékű lovag Lajos királyunk emlékére ültek heves tivornyát a hadak.

Az megkímélt várnépet elhagyván seregünk Mór falainál még egyszer egyesült. Hadíbró uram ezerjó bort s élelmet hevesen az szekerekre rakatott, majd az először hadba szálló Koppány Álmos Vezér bősz utasításaira Bárány uramék hazatértek saját birtokaikat védelmezni.

Az várak népeinek rettegett serege pedig az dúlás első valós állomásához érkezett, hiszen Csókakő falainál bizton férfias csetepatára számíthatott végre. A megerősített várat azonban gyengeszívű burkus helyőrség védte csak, kik ostromló ágyúink első sortüzei után megnyitották kapuikat lovasaink előtt. E szégyenteljes megfutás aztán kedélyünket emelte ugyan, büszkeségünk azonban nem engedte, hogy sokáig tábort üssünk. Csókakő várát erős és nemes helyőrséggel megrakva csapataink élén pihenőre tértünk Király Urunk városába, bízvást számítván az pusztítások mielőbbi folytatására.










Tovább >>>

2010. december 1., szerda

A MAJL első fordulója zanzásítva!

Az előző évekhez képest kicsit megkésve, de november 25-én végre elindult a MAJL 2010/11-es szezonja. Ebben az évben nyolc csapat, új lebonyolítás, mindennél kiélezettebb küzdelem, dicsőség és bukás, vér és veríték fogja jellemezni a bajnokságot. Minden eddiginél több izgalmas mérkőzés, gól, emlékezetes pillanat és igazi legendák fognak születni, ezt ígérik a szervezők. Ennek az őrült hajszának az első állomásáról olvasható az alábbi bejegyzés


Győzelem! Jégveled KSE – Fehérvári Jegesmedvék 4 : 2

Kezdjük a számunkra legfontosabbal: a Jégveled ismét győzelemmel kezdte a szezont. E kijelentés mögött azonban sokkal több is rejlik. Nemcsak azért más ez a siker, mint a tavalyi szezonkezdet a Drago Skorpiók ellen, mert az új rendszerben ezért már három pont jár, hanem azért is, mert egy olyan ellenfelet sikerült legyőzni, amely ellen a tavalyi sorozatban nem sikerült nyerni.

A tavalyi keretbe szerencsére visszatértek a sérültek, így – bár most még igen halkan – reménykedünk benne, hogy sikeresebb lesz a szezon a csapat számára is. Az elmúlt bajnokság tapasztalataiból kiindulva azonban senki sem volt nyugodt, és ezt a feszültséget érezni is lehetett a játékosokon. Nem igazán találtuk a ritmust – ez nagyjából igaz az ellenfélre is – kevés volt a végigjátszott akció, majd jött az, amit tavaly már megszokhattunk: kaptunk egy gólt. Alex sajnos csak a vonal mögött tudott ráfogni a korongra, így a nyolcadik percben a Jegesmedvék kapitánya, Milus Ádám megszerezte az idei MAJL-szezon első találatát!

Nem sokat változott ezután sem a helyzet, és még az első harmadban Szenes Gabi kiálltása után (háromszor küldték ki összesen), emberelőnyből a vendégek második góljukat is megszerezték Blág Szabolcs révén. A hangulatot aztán Horváth Árpád törte meg, aki még a szünet előtt szépített, így egygólos hátrányban játszottuk végig az első harmad maradék részét, majd az eseménytelenre, és unalmasra sikerült másodikat is, ahol nem született újabb találat.

A harmadik harmadra azonban egy olyan Jégveled érkezett, akik végre haraptak, csúsztak, küzdöttek és nem utolsósorban végre a szerencse is melléjük pártolt. Annak ellenére, hogy a harmadban töbször voltunk emberhátrányban, mint nem (nem egyszer kettős hátrányban is játszottunk), a Konrád Márió nevével fémjelzett „sor” három gólt is tudott szerezni. Márió (és mások) három passzából először Imre Róbert, majd Konrád Károly végül pedig zárásként Kondrát Péter talált a vendégek hálójába, így ezzel az utolsó harmaddal sikerült megnyerni a találkozót.

A játékosok reakcióiból (egymásra ugrálós gólöröm) is látszott mekkora feszültség is tört ki a csapatból, hiszen a tavalyi sikertelen évet követően nagyon fontos volt győzelemmel kezdeni a szezont. A lelkesedés a lelátóra is átragadt, ahol végre szívből lehetett éltetni a csapatot.

Természetesen már ott megfogalmazódott: nem szabad messzemenő következtetéseket levonni még. Az irány jónak tűnik de a játék még akadozott és észrevehető volt, hogy a csapat húzóemberei nincsenek még igazán csúcsformában. A Jegesmedvék elleni győzelem nagyon jó alap lehet, és erre bizony szükség is volt, hiszen a Jégveled nehéz sorsolásának, illetve egy pályaválasztói jog cseréjének köszönhetően három meccses idegenbeli körútra indul (Hevület, Szombathely, Ferencváros).

A Jegesmedvéknek sincs okuk búslakodni, hiszen a jelenlegi bajnoki szisztémában sokkal kevesebb bajt jelent egy vereség, ezen a héten pedig a bajnoki címvédőt, a Ferencváros ellen nagyarányú vereséget szenvedő Újpestet fogadják majd.

A tavalyi hó. Szittyák – Szombathelyi Pinvinek 1 : 14

Időrendben a második találkozót Pesterzsébeten játszották, ahol a tavalyi szezon két újonccsapata csapott össze. Hogy mekkora a különbség a két társaság között, azt már tavaly is sejteni lehetett, azonban egymás ellen ezt most mutathatták meg először. A hazaiak idén is mindenkinél több játékossal vágtak neki a bajnoki küzdelmeknek, míg a vasiak a tavalyi negyedik hely után újra komoly esélyesek a végelszámolásnál, hiszen keretük nagyjából változatlan.

Az erőviszonyok a meccs során bebizonyosodtak, hiszen a vendégek végig simán vezetve, nagyarányú győzelmet arattak elsősorban három sztárjátékos gólratörő játékának köszönhetően (Jávorics Gábor 5, Göncz Szabolcs és Kovács Dávid 4-4 gólt szereztek). A hazaiak egyetlen találata a harmadik harmadban, a kapitány Gubicz László révén született meg.

A szombathelyiek a kötelező győzelemmel és a nagy gólaránynak köszönhetően vezetik a tabellát és a második fordulóban hazai pályán a White Sharks ellen alighanem második győzelmükre készülnek. A Szittyák csapata az Újpest ellen brillírozó Ferencváros vendége lesz. Sok sikert nekik...

Bajnokverés az el-klasszikón! Újpest – Ferencvárosi Pingvinek 3 : 9

Előzetesen ez a találkozó volt a forduló rangadója, hiszen a tavaly parádés teljesítménnyel bajnok Újpestiek az örök riválist, a tavalyi bronzérmes Ferencvárosi Pingvineket fogadták. Mindkét csapat erős sorokat tudott kiállítani, bár a zöldeknék Vágvölgyi és Malachowsky Csaba is hiányzott eltiltás miatt.

A rangadóra alighanem a vendégek fognak szívesebben emlékezni, hiszen a címvédő Újpest már a hatodik percben hátrányba került, és innentől kezdve csak üldözte a Pingvineket. Az első játékrészben ez még sikerült is, hiszen Keserű Zsolt és Csiki Attila találatára Gangel László tudott válaszolni, ám a 2-1-es hátrányból a második harmad végére már 6-2-es lett.

A második 30 percben (futóóra), ugyanis Asztalos Gábor két gólja között Csiki szerzett még kettőt és ezzel eldöntötték a találkozót. Gangel hiába szépített, a harmadik harmadban megintcsak a Ferencvárosról szólt minden, hiszen Keserű Zsolt, Salamon Béla és egy újabb Asztalos-gól mellett már későn ébredt a hazaiak legnagyobb sztárja, Mezőcsáti Tamás.

Fentiek következménye egy 3-9-es vendég győzelem, mellyel kisebb dilemma elé állt a közvélemény. A következő körben dől el, hogy a lilák számára csak kisiklás, illetve hogy a zöldek részéről csak kifutott eredmény volt-e ez az arányában meglepetésnek számító végeredmény.

Az Újpest Fehérvárra utazik a Jégveled elleni vereséget feledtetni kívánó Jegesmedvékhez, a Ferencváros viszont könnyed győzelemre készül a Szitták ellen hazai pályán.

Egy újabb első lépes. Hevület SE – White Sharks HC 6 : 1

Talán már a Hevület háza táján is unják, hogy velük kapcsolatban mindig a nyolc bajnoki címet és az egymás után kétszer drámai körülmények között elveszített döntőt emlegetik. De mi más is lehet a célja a társaságnak, mint a kilencedik aranyérem megszerzése? Ehhez az első körben azokat a cápákat kellett két vállra fektetni, akik tavaly – történetük során először – feljutottak a rájátszásba, ott az ötödik helyen végeztek, ráadásul az idei szezonra több új játékost is igazoltak.

Hogy ez mit ér, annak bizonyítására a feladat túl erősnek bizonyult, bár a White Sharks alaposan ráijesztett a vendéglátókra, hiszen a 18. percben Fazekas Ádám révén megszerezték a vezetést. Ekkor felsejlett a két csapat tavalyi mérkőzése, ahol a cápák szezonjuk legnagyobb eredményeképpen 3-1-re győzni tudtak a Hevület vendégeként.

A kedélyeket azonban pár perc alatt megnyugtatták a fehérváriak, hiszen Cseh Péter duplájával még az első harmadban átvették a vezetést. A második és a harmadik játékrészre aztán 2-2 Hevület gól jutott és mivel a vendégek a kapuba már nem tudtak betalálni, így magabiztos hazai győzelem született.

A Sharks nehéz túrával kezdi a szezont, hiszen a második fordulóban a most remeklő Szombathelyhez kell mennie. Arra a pályára, amelyre tavaly nem utaztak el, így valósággal fejest ugranak majd az ismeretlenbe a szükséges pontszerzés reményében. A Hevület marad hazai pályán, és egy szórakoztatóan küzdelmes mérkőzésre készülhet a tavaly összeomló, de idén a feltámadást célul kitűző Jégveled ellen.

Tovább >>>

2010. november 26., péntek

Északi határvidékünk behódoltatásának kezdetét vevénk!

Amott kerekedik az sötét felleg, mely északkelet felől takarja el Karácsony havának halvány napfényét. Siposs Hadbíró Uram feledi az meleg vánkosokat s fehércselédei gyógyítő ölelésit, legényeit azonmód sorakoztatja, fegyvereit élesíti. Az északi hegyvidék végleges behódolásának ideje immár közeleg.

Amint az krónikásaink ígérték volt karácsonyi hadindulásunk utolsó járását ekként hagyták az utódokra okulásul: a szent küldetés melyben a Mátra és Bükk határában elfajzott, egyes, pogány módjára áruló rendjeinknek egykoron büszke apák nemzette tagjait kívánatott dicső Kovács Várúr Gáborunk dogmára regulázni, mert szüntelen ott volt az ándung várurunk fejében, hogy bíz teljes béke és biztonság nélkül az Jézus Krisztus Urunk eljövetelét nem várhatjuk, az Úr előtt tiszta lelkiismerettel ekként ágyfőre fejét nem hajthaték egy becsületes vitéz sem!

Kisnána elkorcsosult népeit emlékeztetnünk a dogmára hitünk tettleg vallása és birodalmunk védelme egyaránt: a mennyország az egy szent Istené, a föld annak minden porciójával, vagyonával az birodalmunk határain belül az szent Istenünk adományából Kovács Várúr Gáborunké, míg az pokol lészen hát az ördögé. Ejjj de a magyar Szodoma: Kisnána népei dölyfös erőikben maguk mögött hagyták e dogmát és az atyai ágon, a szent folytonosság okán várurunkat megillető erődítmény falait módfelett elkezdték elbontani, s ekként saját portájukat, házukat építeni az ódon kövekből. Vért ittunk mink és lovaink egyaránt úgy vágtattunk dombokon, völgyeken át mígnem egy hegy megett ahajt láttuk meg Kisnána falait! Ej de berbeteltek az hűtlenek mikoron megláttak minket. Ám sem átok, sem szitok, sem varázslat nem hagyta vér nélkül kardunkat, az túlélő lakosság pedig majd egy éve építi újra az dicső falakat.

S lám megtörténhetett az a furcsaság, hogy papokat kellett immáron katonáknak dogmára okítani: történt, hogy Tarnaszentmárián az folyton részeg papok elmulasztották az adót megfizetni, így nem volt ám bicskapapozás amit ottan míveltünk az kardjainkkal. No hát irgalom lakozott a mi szívünkben is, mely mégiscsak nagyobb mint kulacsunk, s melyet egyébként is a tarnaszentmáriai rendek bűnbánó bora töltött csurig, hogy hát békére szenderüljön az lelkünk aznap.

Ó sokat megélt dicső vára Siroknak, hol pihenni tértek a vitézek. Becsületből vedeltük ott a tarnaszentmáriai bort és kajtattunk asszonyi csókért, hullott az aranypénz és a regrutanóta hajnalig, hogy másnap reggel ereinkkel Váraszó népe és Pétervására rendjei végre megrizamodjék az oktondi magabiztosságában és megtanuljék az fegyelmet, melyet várurunk a birodalom északi határában is megkövetel. Váraszó káplánja az félelmében a szomszédos erdőben monyokálta el magát, de az vitézek hamar rátaláltak az elfajzottra, kinek életét karácsonyi szeretetében várurunk az igének, birodalmunk gyarapodásának, és irgalmasságának tanúsítására rendelvén megkímélte.

Ekként történt igaz folyása a Karácsony védelmének az Úr 2009. évében. Hol angyali seregek hallgatnak, ott bíz Isten jobb kezének, magasztos várurunknak vitézei csattogtatják kardjukat szüntelen mennybéli reményekkel.






Tovább >>>

2010. november 24., szerda

Szezon előtt 2. - Aki válaszol: Szervánszky Zsolt - Ferencvárosi Pingvinek

A hétvégén rajtoló MAJL idény rögtön egy nagy rangadóval kezdődik, hiszen a bajnoki címvédő Újpest gárdája a zöld riválissal, a Ferencvárosi Pingvinekkel csap össze az első fordulóban. Tegnap szót kértek a lilák, így ma a IX. kerületi csapatvezető, Szervánszky Zsolt válaszat olvashatjuk.


- Hogyan értékeled/értékelitek a tavalyi szezont saját csapatotok szempontjából?
- Egy igen erős bajnokságban érmet szereztünk, ezt mindenképp' sikernek tekintjük. Főleg annak tükrében hogy az elmúlt években három bronzmeccset is elvesztettünk.

- Hogyan értékeled/értékelitek a tavalyi bajnokságot úgy „ánblokk”?
- Mint fent említettem, az egyik legerősebb szezonon vagyunk túl. Örömmel vettük, hogy egy másik amatőr bajnokság mellett két csapat is a MAJL-t választotta.

- Milyen főbb események, változások történtek nálatok a holt szezon alatt?
- A már megszokott forgatókönyv szerint, augusztus közepétől kis létszámú edzések. Majd egy elég erős és intenzív edzőtábor Léván. Ja, és egy edzőváltás...

- Kiket lehet kiemelni mint fontos érkezők és kik voltak esetleg a fontos távozók a csapatból?
- Távozónk csak egy hátvéd. Ő Angliában dolgozik. Viszont érkezett a helyére három másik. Köztük egy volt CSZKA Cannibals játékos...

- Mit szabad tudni a csapat edzőjéről?
-Játékosként sok sikert ért el. Utánpotlás nevelésben is jeleskedett, de felnőt csapattal most dolgozik előszőr. Ő nem más, mint Giorgio di Tarnai.

- Mit tartassz a csapat erősségének és esetleg gyengeségének?
- Mi egy nagyon régi, jól összeszokott baráti társaság vagyunk. Ez nagy előny. Gyengeségünk? Talán az, hogy mi nem igazolunk rovott multú játékosokat tucatjával. Sőt!

- Mik a csapat célkitűzései a 2010-2011-es MAJL szezonra?
- A dobogó. Habár nehéz lesz, mert öt-hat csapat is esélyes a végső győzelemre.
Tovább >>>

2010. november 23., kedd

Szezon előtt - Barna Péter, az Újpest csapatvezetője válaszol

A szezonkezdet vészes közeledtével nekiszegeztünk pár kérdést a MAJL-ban idén vitézkedő csapatoknak. Ezekre először a címvédő Újpesti Amatőr Jégkorongcsapat vezetője, Barna Péter válaszolt. Ezúton is köszönjük neki az információkat, és a bajnokságra sok sikert kívánunk!



- Hogyan értékeled/értékelitek a tavalyi szezont saját csapatotok szempontjából?
- A bajnoki cím fényében azt kell hogy mondjam, tökéletesre sikeredett! Az elmúlt években többször is közel kerültünk a végső sikerhez, de valamin mindig elcsúsztunk. Hol az utolsó fordulókban, hol a döntőben. Néhányan a csapatban már a 15-ik szezonjukat kezdik, ha valaki, akkor ők igazán tudják mennyi munka, kitartás és lemondás van e siker mögött. A tavalyi szezonunk elég viharosra sikeredett! 13 év után elváltak útjaink a BVSC-től és lettünk az UTE amatőr csapata, szezon közben sajnálatos módon többszöri edzőváltásra került sor nálunk, melynek köszönhetően 4 edzővel dolgoztuk végig a szezont! Mindannyiuknak hálás köszönettel tartozunk! De minden jó, ha a vége jó!

- Hogyan értékeled/értékelitek a tavalyi bajnokságot úgy „ánblokk”?
- Úgy vélem egy kiegyensúlyozott, izgalmas bajnokságon vagyunk túl. Az első 7 csapat közötti mérkőzéseken nem volt előre lefutott az eredmény. Az elmúlt években sokat emelkedett a bajnokság színvonala, ezt a fejlődést igen nehéz lesz megtartani! Ennek részben a gazdasági válság illetve a párhuzamosan üzemelő, immáron két amatőr bajnokság is az oka. Rendkívül nehéz újabb, fiatal játékosok bevonása a ligába, márpedig a MAJL színvonalának emelkedése nélkülük hosszútávon elképzelhetetlen! Ennek megoldásán mindenképpen dolgoznunk kell!

- Milyen főbb események, változások történtek nálatok a holt szezon alatt?
- Jelentősen átalakult a keretünk a szezon végeztével. Nem lesz egyszerű feladat az új játékosok beépítése a csapatba, de előzetesen a tavalyi szezont is a csapatépítésnek szenteltük és rég várt eredmény lett a vége. A végső sikertől függetlenül, nem állhatunk meg! Nem ülhetünk a babérjainkon, mert itt az új szezon, az új kihívások! Egy bölcs edzőm mondta a csapatépítésről: „A jó szokásokat meg kell tartani! A rosszakat el kell felejteni és helyettük újabb jókra kell szert tenni!”. Jelenleg ezen dolgozunk!

- Kiket lehet kiemelni mint fontos érkezők és kik voltak esetleg a fontos távozók a csapatból?
- 6 új játékossal gyarapodott a létszámunk. Egy rovott múltú és egy utánpótlás múlttal rendelkező játékos mellett, egy 4 tagú ex-Drago Skorpiók különítménnyel erősödtünk. Nem mellékesen, ez a 4 játékos hosszú évek óta kiemelkedett a Skorpiók csapatából. A távozóink között is találhatóak rovott- illetve komoly amatőr és utánpótlás múlttal rendelkező játékosok. Volt aki a kora vagy egészségi állapota, volt aki vidékre költözése miatt döntött a távozás mellett!

- Mit szabad tudni a csapat edzőjéről?
- Inkább edzőiről! Csapatunk igen erős edzői stábbal rendelkezik! A vezetőedzői teendőket az UTE nevelésű, 40 szeres válogatott Borbás Gergely látja el, aki jelenleg az FTC sorait erősíti. Mellette a szintén veretes élvonalbeli szerepléssel büszkélkedhető Kordisz András áll a csapat rendelkezésére, aki egyedülállóként két csapat edzőjeként is MAJL győztes lett, ráadásul két egymás utáni évben. A kapusok edzését jelenleg egy fiatal utánpótlás kapus vezényli, aki a legújabb védési technikákat oktatja hálóőreinknek.

- Mit tartasz a csapat erősségének és esetleg gyengeségének?
- A csapat erősségének az egyéni képességek mellett azt a morális szintet tartom, amit a tavaly csapatunk mellett rövid ideig tevékenykedő Hetler Ádám érkezésével volt szerencsénk megtapasztalni! Ezt Borba csak fokozni tudta, aminek meg is lett az eredménye. A legnagyobb gyengeségünk a borzalmas helyzetkihasználásunk. Ez nálunk már hagyomány. Ki merem jelenteni, a helyzetek százalékos értékesítése nálunk volt idáig a legalacsonyabb a ligában. Ezen mindenképpen változtatni fogunk!

- Mik a csapat célkitűzései a 2010-2011-es MAJL szezonra?
- Terveink között elsődlegesen a címvédés szerepel! De legalább ennyire fontos, hogy ezt jó hangulatban, sok pozitív élményt adóan érjük el!

Tovább >>>

2010. november 17., szerda

Legyen saját MAJL eseménynaptárad!

Blogunkon keresztül ezennel megszerezhető a MAJL 2010-2011-es szezonjának menetrendje. Ára egymillió forint. Nagyítás a képre kattintva!


2010-2011-es MAJL-menetrend:




Tovább >>>

2010. november 16., kedd

Kezdődik a játék!


Legfrissebb: A Jégveled sorsolása!


Csak távirati stílusban! A ma esti MAJL-értekezleten kisorsolásra került a menetrend. A Jégveled programja a jövő héten kezdődik. A meccsek így jönnek sorban:

Jégveled - Fehérvári Jegesmedvék
Hevület - Jégveled
Jégveled - Szombathelyi Pingvinek
Ferencvárosi Pingvinek - Jégveled
Újpest - Jégveled
Szittyák - Jégveled
Jégveled - White Sharks
Fehérvári Jegesmedvék - Jégveled
Jégveled - Hevület
Szombathlyi Pingvinek - Jégveled
Jégveled - Ferencvárosi Pingvinek
Jégveled - Újpest
Jégveled - Szittyák
White Sharks - Jégveled

A győzelemért ebben az évben 3 pont, a döntetlenért egy pont fog járni. Döntetlen esetén büntetőlövések következnek, melynek győztese plusz egy pontot kap (így összesen kettőt).

14 forduló után kialakul sorrend, és az első négy helyezett elődöntőt játszik. A győztesek a döntőben a vesztesek a bronzmeccsen fejezik be a szezont, Az 5-8. helyezett csapatok helyosztót játszanak az ötödik és a hetedik helyért.

Tovább >>>

2010. november 14., vasárnap

Mi lett veled Jégveled? - 2. rész

A Jégveleddel foglalkozó első részt az alapszakasz első körénél hagytuk abba. A csapat sajnos alulmúlta a várakozásokat, és mindössze három ponttal szerénykedve várta a visszavágókat. Mit lehetett mást tenni, mint bízni és tovább küzdeni? Talán kicsit átértékelni a dolgokat, hiszen a címvédésben, a dobogóban már nem nagyon lehetett reménykedni.

De egyáltalán a felsőház is kérdésessé vált, hiszen a visszavágók előtt a Szombathely 3 meccs után 6, a Fradi és a Fehérvár 4 meccs után 5-5 ponttal állt, míg a bajnoki címvédőnek mindössze 3 pontja volt.

Bárddal a nyakukon mentek tehát neki a srácok a Drago Skorpióknak. Az első fordulóbeli diadal során pályára lépő csapatból ekkorra már négyen hiányoztak: Bárány Bence, Palkovics Norbert és Pál Bertram már nem készült a csapattal, valamint nem volt a keretben ezen a meccsen Gáborik Roland sem.

Ez komoly érvágás még akkor is, ha a bemelegítéskor voltak új arcok a pályán (Soós Balázs és Dudás Krisztián korábbi meccseken már pályára léptek, a visszatérő Popescu Balázsnak azonban ez volt az első találkozója a szezonban), bár a közvélemény ennek ellenére is jogosan várta el, hogy a Jégveled legyőzi alacsonyabban rangsorolt ellenfelét, és javít valamit a megtépázott önbizalmán.

Azonban nem így történt, és nyugodtan kijelenthető, hogy ezen a találkozón a csapat elért a mélypontra. Az első fordulóhoz hasonlóan most is a Skorpiók szereztek vezetést, úgyhogy nem aggódtunk még túlságosan emiatt (akkor a csapat 10-1-re nyert), jött is az egyenlítés (Márió révén), csordogált is a játék, azonban az ellenfél nem tört meg, az első szünetig maradt az 1-1.

Az újrakezdést követően tiszta játékidő tekintetében mindössze 21 másodpercet kellett várni a következő gólra, azonban sajnos ezt megint az ellenfél szerezte, sőt, nyolc perccel később betaláltak még egyszer, így bár nem hittek talán ők sem a szemüknek, de 3-1 arányban vezettek ellenünk. A meccsbe ezek után már nem sikerült visszajönni és egy csúfos 5-2-es vereség lett a vége. Nemhogy a bajnoki, de a felsőházi remények is elúszni látszottak sőt, reálisan számítva arról nyugodtan le is lehetett mondani. Főleg annak tudatában, hogy bár kissé már unalmasnak tűnhet a téma, a veszteséglista tovább bővült, hiszen Kondrát Péter és Rozgonyi Gábor az ünnepek alatt szerzett „sportsérülése” miatt a szezon hátralévő részében már nem lépett pályára.

A sokszor emlegetett utolsó esélyt Szombathelyen lehetett volna megragadni, mely találkozót a decemberi ítéletidő miatt már csak 2010. január 3-án játszottak le a vasi megyeszékhelyen nyitott pályán, szépszámú szurkolótábor előtt, elég roszz minőségű jégen, és sajnos – más csapatok által is kifogásolt formában és módon működő – két bíró vezetésével.

A találkozóra Zsuzsi kísérte el a csapatot, akinek elmondása szerint több vitatott eset, elmaradt hazai, illetve jogtalannak tűnő vendég kiállítások, meg nem adott Jégveled-gólok jellemezték a találkozót. Most itt mosakodás helyett a száraz tényeket írom csak le: 6-2-re elvesztettük a meccset.

Az alapszakasz játékos-statisztikái (nagyítás a képre kattintva):

Számolgatni tehát már nem nagyon volt értelme, egy-egy győzelem és döntetlen mellé 4 vereség szerepelt a csapat neve mellett, így vastagon a vonal alatt álltunk 3 ponttal. Egyedül az öt pontos Jegesmedvék maradtak befogható távolságban, de nekik egyel több meccsük volt hátra, ráadásul közte volt a Dragok elleni találkozó is, így csapatunk immár "felszabadultan" készülhetett a Ferencvárosi Pingvinek elleni rangadóra.

Arra a meccsre, ami véleményem szerint a csapat legjobb meccse volt a bajnokságban, és amin végre, még ha csak késve is, de láthattuk a jó formában játszó Jégveledet. Már az első percben gólt ütöttünk Gáborik révén, majd példáját követte sorban Adler Tomi, Konrád Márió, Adler Tomi, Adler Tomi és Adler Tomi. És még tíz perc sem telt el a találkozóból...

Sajnos nem ehhez voltunk szokva, így különösen jó érzés volt, hogy a csapat egy ilyen produkcóval lepett meg minket. Még egy Máthé Attila és egy Adler gól zárta a harmadot, és mivel a Fradi is kapott levegőt, a játékrész végén 8-2-re vezettünk. A második harmadban két gólt szereztünk (Görög Márton, Gáborik Roland), majd a harmadikra már kissé elfáradtunk. Ebben az utolsó etapban kaptunk ugyan három gólt, de a meccs két hőse, előbb a hat gólos és hét pontos Adler Tamás, majd az addig négy asszisztot jegyző Pap Lehel értékesített egy-egy helyzetet, így mindkettőjüket – és persze a többieket is – maximális örömmel süvegelték meg a szurkolók a lefújást követően.

Az utolsó alapszakaszbeli fordulóra Székesfehérvárra aztán már végleg tét nélkül utazott el a csapat, hiszen amíg a Jégveled szabadnapos volt, addig a Jegesmedvék legyőzték a Skorpiókat, és ezzel behozhatatlan hátrányra tettek szert a tabellán.

A mérkőzés egyben a Hidegfront első testületi túrája is volt, hiszen addig és azután is csak Zsuzsi utazott magányosan midenfelé a csapattal. Ha pedig már túra volt, akkor már emlékezetes is volt egyben, erről minden Hidegfrontos csak beszélni tud, visszaemlékezni már nagyon kevesen. Ezt a tényt diplomatikusan egy töki kitérő és a fáradtság rovására írhatjuk.

A találkozón először játszott Szenes Gábor, aki a szezon eddigi részét sérülése miatt kihagyta, és még egy debütálás is történt az estén, nevezetesen a sérült Bárány Bence ezen a meccsen debütált edzőként a kispadon, megszülve a „Bencedző” rigmust a lelátón.

Az Alba Volán szentélyében játszott talákozón az első gólt a hazaiak szerezték, de ezt Gáborik még az első szünet előtt kiegyenlítette, majd a második harmadban Máthé Attila megszerezte a vezetést is. Az utolsó játékrészben durvulásba ment át a vasárnap esti hokicsata, Konrád Fatert végleges fegyelmivel kiállították az utolsó negyedórára, majd fegyelmi büntetést kapott a vége előtt Milus Ádám is a hazaiaktól. Mivel 8 másodperccel a vége előtt sajnos megszületett az egyenlítés, egy békésnek éppen nem mondható 2-2-es döntetlennel ért véget a Jégveled számára a 2009/10-es szezon alapszakasza, mellyel a csapat a negyedik helyet szerezte meg, és amivel nem sikerült kvalifikálnia magát a felsőházba.

Az A-csoport végeredménye:

Az alsóházi találkozók sportszakmai szempontból nem mutattak túl nagy jelentőséget, amikor a csapat komolyan vette a találkozót, akkor mindig fölényesen nyert, és tőlük elvárható módon kiemelkedtek a mezőnyből. Az első áldozat a MAJL-újonc Szittyák voltak , akiket 15-2-vel sikerült felülmúlni, köszönhetően többek között a négy találatig jutó Popescu Balázsnak,a három gólos Szenesnek, valamint az összesen nyolc (!) asszisztot produkáló Faternak, aki rutinjával csillogott ezen az estén.

A debreceniek pesti kirándulása egy ebédidőben lejátszott békés matiné volt (bár a kezdés egy órát csúszott). A kellemes téli napsütésben (melyet az ablakokon keresztül lehetett látni csak), szerencsére a várakozásoknak megfelelően alakultak az események és az első 10 perc gólcsendje után elkezdték a fiúk a góltermelést. Az első harmadban hármat, a másodikban négyet, a harmadikban megintcsak hármat szereztek, így a két vendgéggól mellett egyetlen dolog okozott még izgalmat: amikor Fatert (aki a meccsen első szezonbeli gólját lőtte) az egyik védő fellökte, Szenes Gabi végre nekiugorhatott ököllel az illetőnek (úgy tűnt erre már nagyon várt), és egy kétperces kiállításért cserébe levezethette rajta a feszültséget. Ejnye-ejnye.

A harmadik körben sovány vigasz, de meg lehetett bosszulni a dragók elleni alapszakaszbeli buktát, és nem nagy meglepetésre ez sikerült is. Adler négy gólt lőtt, Konrád Fater Károly, Zsíros Gábor és Máthé Attila ugyanennyi gólpasszt jegyzett, így több jó egyéni teljesítmény mellett sikerül megnyerni a találkozót 12-1 arányban. Az alsóház első sorozata után tehát látszott: a csapat alapvetően nem ide való, a vetélytársakkal nem egy színvonalat képvisel.

Az alsóházi játékos statisztikák:

A Szittyák elleni pesterzsébeti visszavágó is egy hideg téli esti edzőmérkőzés volt csupán. Alapfokon játszva is 17-2-re nyert a csapat, Adler szokásos teljesítménye mellé (ismét 4 gól), ezúttal Imre „Kapitány” Robi is csatlakozott, aki szintén négy gólt szerzett.

A debreceni kirándulás aztán inkább már az esti bulizásról szólt csak. Az ismét a helyszínen lévő Zsuzsi elmondása alapján egy bűnrossz színvonalú talákozón egy békés 3-3-as döntetlen eredmény született, ami az egyetlen pontvesztést jelentette az alapszakaszban, az utolsó fordulóban ugyanis sikerült megint kitömni a Skorpiók kapuját, és bár most a védekezés nem sikerült annyira, a 13-6-os végeredménnyel mindenki meg volt elégedve.

Az alsóház végeredménye:

A hetedik helyről döntő helyosztót a Debreceni Sólymok ellen vívta a csapat. Számunkra a meccset a „bajnokok utolsó reggelije” elnevezésű rendezvény vezette be, mivel a Hidegfront jelenlévő tagjai a megbeszélteknek megfelelően friss zsemlével, kolbásszal, zöldséggel, szalonnával, miegymással jelentek meg a lelátón, és tulajdonképpen az egész találkozó alatt békésen falatoztak. A játékosok a pályán ugyanis gondoskodtak az izgalmak elmaradásáról, teljesen sima és vitathatatlanul megérdemelt győzelmet arattak 9-1 arányban.

Összeségében egy csalódást keltő szezont sikerült békében, szeretetben befejezni, reménykedve abban, hogy a következő szezonban ennél csak jobb jöhet. A kilencedik hellyel nincs mit dicsekedni, ám egyénileg a csapat bizony nem egy szép sikert elkönyvelhet.

A liga játékosainak szavazatai alapján Konrád Károly, azaz Fater kapta az idény legjobb hátvédje díjat, míg ennek a díjnak a tavalyi győztese, Zsíros Gábor, ezúttal a bajnokság legjobb csatára lett. Az idényben a legtöbb gólt - az előző szezonhoz hasonlóan - Adler Tamás szerezte, így 26 góljával ismételten ő lett a MAJL gólkirálya. A góllövőlistán szintén előkelő, harmadik helyet foglalt el 15 találatával Konrád Márió.

A gólpassz-lista első négy helyén szintén Jégveled játékost találunk. A győztes Zsíros Gábor lett 27 asziszttal, őt követi Konrád Károly 24, Konrád Márió 22, valamint Adler Tamás 16 gólt érő átadással.

Ezek után nem nagy meglepetés, a kanadai táblázatot is Jégveled spílerek nyerték. Az első helyen Adler 42 pontot gyűjtött a második és harmadik helen pedig Zsír és Konréd Márió Varázsló osztoztak 37-37 ponttal.

A csapat az idény során (a helyosztót nem számítva) 14 mérkőzést játszott. Ebből megnyert hetet, döntetlenre hozott hármat és elvesztett négyet. Lőttün 114 gólt ѭeccsenkénѴ 8-14.et) és kaptunk 55-öt (átlagban 3,92-őt)

A csapat ellen összesen 213. percnyi büntetést ítéltek meg a játékvezetők, a legtöbbet Konrád Károly kapta, akinek – ha emberhátrányban nem esnek ekkor gólok - összesen 46 percet kellett (volna) a büntetőpadon töltenie. A kiállítások meccsenkénti átlaga 2,98 perc, ezt vizsgálva pedig az abszolút győztes Kondrát Péter, aki öt lejátszott mérkőzésen 41 perc büntetést kapott, ezzel pedig 8,2 perc/találkozó mutatót jegyez.

Mi a magunk részéről mit is kívánhatnánk? A következő szezonra több szerencsét, összeszedettebb játékot, kevesebb sérülést és mindannyiónk számára nagy győzelmeket!
Hajrá hajrá Jégveled!


Tovább >>>

2010. november 12., péntek

Mi lett veled Jégveled? - 1. rész

2009. március 21-én késő este, talán olyan tizenegy óra körül majd berepedt a jég, kis híján kitört az összes plexi, és majdnem leszakadt az összes világítótest. Egy zajos jégkorongcsapat és néhány értük szorító „szurkoló” ünnepelte éppen, hogy pár perce, az utolsó büntetőlövést követően a Jégveled egy hihetetlen mérkőzésen megnyerte története első MAJL bajnoki címét.

A siker aztán magával hozta az elvárásokat is. A következő szezonra edző, játékos, szurkoló úgy készült, hogy kimondva, kimondatlanul a újra a végső diadal lebegett a szemek előtt. Valami azonban közbejött, hiszen a Jégveled tavalyi szezonjáról minden elmondható, csak az nem hogy sikeres lett volna. Okokat, elméleteket mindenki tud gyártani ha nagyon akar, hadd próbáljam meg én is ezt tenni oly módon hogy néhány sorban átismétlem mi is történt a 2009/10-es szezonban a csapattal és velünk mindannyiunkkal.

Az új bajnokság első említésre méltó eseménye számunkra az volt, hogy a döntőn felbuzdulva már augusztusban erőteljes készülődés kezdődött. Megszületett ez a blog, megszülettek az azóta is sokszor megénekelt rigmusok, elkészültünk a saját menedzselésű, egyedi sállal és molinóval. Mindenki várta, hogy ha nem is minden találkozón, de több alkalommal is ki tudjuk ordibálni magunkat a lelátón. A sorsolás után is bizakodó volt a hangulat, hiszen ellenfélnek a kötelezően verhető Drago Skorpiók, a simán legyőzhető Jegesmedvék és Szombathelyi Pingvinek, valamint a remek rangadókat ígérő Ferencváros jutott.

Mi laikus kívülállók sokan még csak most ismerkedtünk a ligával és viszonyaival, így kissé meglepetés volt, hogy az első meccsre az eredeti időpont előtt egy héttel, ráadásul a pályáválasztói jogot felcserélve került sor november 2-án a Drago Skorpiók ellen (papíron idegenben).

A Jégveled egy meglehetősen erős csapatot tudott a padra leültetni. Ez azért volt örömteli, mert a felkészülés során érkeztek rossz hírek a csapat háza tájáról, szó volt például Adler Tamás esetleges kieséséről is, ami szerencsére nem következett be. Hiányzott viszont Szenes Gábor, akinek rovott múltú játéka egy sérülés miatt egészen januárig hiányzott a csapatnak.

A tizedik másodpercben közelről megnézhettük hogy gólt szerez a Drago, majd nagyon sokáig csak azt láttuk, ahogyan kapusuk egyik bravúrt a másik után végrehajtva őrzi a hálót. A játékot gond nélkül elkezdtük irányítani, ám a huszadik percig csak egyenlíteni sikerült. A bajnokság első Jégveled-gólját Konrád Márió szerezte Imre Róbert kapitány passzából.

A hengerre és a tudáskülönbség érvényesítésére a második harmadig kellett várni, nyolc perc gólcsend után szinte percenként örülhettünk egy-egy találatnak, összesen hatnak, így a meccs szerencsére el is dőlt. Az utolsó játékrészben még háromszor sikerült mattolni a Skorpiókat, így összességében úgy kezdődött a szezon ahogy azt mindenki várta. Sima győzelemmel.

A második meccsen a MAJL-újonc Szombathelyi Pingvinek vendégszereplésére került sor. Számukra ez az első MAJL találkozó volt, hiszen az első fordulóban szabadnaposak voltak, így hozzá nem értőként egy teljesen sötét ló volt számomra az ellenfél. Talán balszerencsésnek mondható a körülmény, hogy a szezon előtt egy edzőmeccsen a Jégveled könnyedén verte meg őket Budapesten, mert ez az emlék kicsit talán megzavarta a játékosok koncentrációját.

Ezt igazolandó a találkozót meglepően álmosan kezdte a társaság. Az még hagyján, hogy a kapura egyátalán nem voltunk veszélyesek, de sajnos mezőnyben, sőt a saját harmadunkban is gyakran körbekorcsolyázták a mieinket a frissebbnek és erőteljesebbnek tűnő narancsmezesek.

A mérkőzésnek szomorú felhangot adott egyébként, hogy a megelőző napokban újabb név került fel a veszteséglistára. Kiderült, hogy Bárány Bence barátunk egészségügyi problémái miatt a szezon hátralévő részére kidőlt, így újabb kulcsjátékosát vesztette el a bajnoki címvédő. Bence az idényt így egyetlen mérkőzésen szerzett két góllal és egy gólpasszal zárta.

Sajnos a pályán sem alakultak szebben az események. Tizenhárom percnyi meddő mezőnymunka után egy középtávolról megeresztett lövés Pál Bertram korcsolyáján megpattanva a kapuba pottyant. Vezetett a vendégcsapat, és a játékon látszott, hogy ezúttal nem lesz olyan könnyű a fordítás, mint a Skorpiók ellen. A Pingvinek rengeteget korcsolyáztak, pontosan passzoltak, ők irányították a játékot és a harmad vége előtt nem sokkal a második góljukat is megszerezték (emberhátrányban!).

Mit tehetett az ember a reménykedésen kívül? Egészen a 38. percig semmit, de onnan, amikor a vasiak már 4-1-re vezettek ellenünk, már ennyi sem maradt. Nem is ez a tény, hanem a csapat tanácstalansága volt meglepő, hiszen eddigi igen rövid MAJL-tapasztalataink során még nem nagyon láttunk ilyesmit a Jégveledtől. Az utolsó játékrészben aztán mégis történt valami, két gólt szerezve felcsillant előttünk a remény az egyenlítésre.

Sajnos azonban nagyon sok kiállítást kaptunk, kibontakozni nem sikerült, kaptunk egyet, majd még egyet, és hiába szépítettünk ismért Szabó Tomi révén, egy fegyelmezetlenség után (Kondrát Pétert végleges fegyelmivel küldték le a pályáról) hosszabb emberhátrányba került a csapat, és végül elvesztette a mérkőzést.

A vérre menőnek ígérkező, Ferencváros elleni kard ki kard csatára való felkészülés során aztán a veszteséglistát Palkovics Norbert nevével kellett kibővíteni, a rovott múltú játékos az idényben már nem tudott pályára lépni, így az előjelek nemhogy javultak volna, egyenesen zuhantak.

De jött a Fradi, amire a rangadó jelzőt biggyesztettük itt a blogon, hiszen kínálkozott egy esély, hogy a nagy riválist legyőzve feledtessük a Pingvinek elleni kisiklást. A sérültek mellett a csapat sajnos Popescu Balázs nélkül kellett hogy kiálljon, így bár a keret még mindig erős volt, arra lehetett számítani, hogy nem lesz könnyű az előttünk álló hatvan perc.

Pedig úgy indult, Konrád „Varázsló” Máriónak elég volt 33 másodperc, hogy bevegye a kaput, ami nagyon jó volt egy bizonyos alaphangulat megadására. Ezt követően azonban nem sikerült növelni az előnyt, sőt egy páros kiállítást követően a kilencedik perc közepén egyenlítettek is a zöldek. Ráadásul a szünet előtt a vezetést is megszerezték.

A második harmadban valósággal záporoztak a Jégveled-lövések a kapura (annak ellenére, hogy Görög Márton még az első harmad végén fegyelmi büntit kapott), de ahogy lenni szokott, az ellenfél ért el újabb gólt. Ez az 1-3 a szombathelyiek elleni találkozóból okulva nem sok jót ígért, ám ekkor jött Adler Tomi, és csak bekotorta a szépítő gólt a 29. percben, amit Dudás Krisztián toldott meg még egyel mindössze 34 szekundummal később.

A középső játékrész valóságos gólparádévá alakult. Egy másfél perces rövidzárlat után a 35. percre ismét kettő volt a Fradi előnye, amit aztán még a harmad utolsó perceiben ismét csak 35 másodperc alatt Adler és Máthé Attila egalizált. Bár jobban öröltünk volna kevesebb bekapott gólnak, és a számtalan helyzetből is bemehetett volna még néhány, azért mindenképpen érdekes utolsó játékrészre volt kilátás.

A végső húsz percre aztán kicsit rányomta a bélyegét a játékvezetők szereplése is, bár el kell ismerni nem volt könnyű dolguk. A harmad elején olyan tömegbunyó kerekedett, amire amatőr meccsen ritkán van példa. Valamelyik Pingvin játékos még egy ütőt is eltört egy Jégveled-sisakon (amiben a hozzátartozó fej is benne volt). Jancsó Gábor a Ferencvárosból a történtek után egy 10 perces fegyelmi büntetéssel gazdagodott.

A hangulat persze ettől igencsak paprikás lett, melynek egyik folyományaként büntetőt kaptunk a 45. percben. A szabálytalankodást követő újabb dulakodásban aztán Konrád Pétert kizavarták két percre (a vétlen csapatból), ami érdekes és tanulságos eset is volt, mert kívülről nem sok értelmét láttuk belemenni az emberkedésbe, amikor végre felcsillant a remény, hogy a meccsen először vezessünk!

Adler Tomi elhúzta jobbra, elhúzta balra, majd a kapus hasa alatt kicsit elakadt korongot beműtötte a hálóba. 6-5 ide!

Az utolsó öt percben megint fellángoltak az események, Konrád Fatert egy dulakodás után kétszer két percre a büntetőpadra, ellenfelét Homonnay Nimródot pedig végleges kiállítással az öltözőbe küldték a sporik, akik talán emiatt is – legalábbis elfogultként úgy tűnt – állították ki Zsíros Gábort az utolsó percekben egy igencsak szabályosnak tűnő bodicsek után.

A meccset emberhátrányban kellett befejezni, és a gólelőnyt nem sikerült megtartani, a lassan beérő találat megszületett Malachowsky Csaba révén, aki beállította a 6-6-os végeredményt.

A csoport másik találkozóján a Fehérvár 8-1-re kiütötte a Szombathelyieket, ami egyrészt nem sok jó ígért a következő fordulóra, másrészt szorossá is tette a küzdelmet a csoportban. A Ferencváros ekkor 5 ponttal állt a csoport élén (3 mérkőzés lejátszása után), 3 pontos volt a Jégveled (szintén 3 meccs), és 2-2 pontot gyűjtöttek a meccselőnyben lévő fehérváriak és szombathelyiek (ők csak 2-2 találkozón voltak túl). Vesztett pontok tekintetében tahát felsejlett az alsóházba kerülés veszélye!

A Jegesmedvék ellen csak egy szabadnapot követően léptek a fiúk jégre, amikorra ez a rémkép már kézzel fogható közelségbe került. Győzött ugyanis a Szombahely (Pesten a Fradi ellen!) és a Fehérvár is (Drago), így pontszámban is a negyedik helyre csúsztunk vissza. Csak a győzelem volt tehát elfogadható.

És jöttek is a medvék, a meccsre viszont újabb negatív előjellel készülhettünk, hiszen a Fradi elleni meccs után a csapat hátvédje, Pál Bertram úgy döntött felhagy a játékkal és szögre lógatja a korcsolyát. A bajnokcsapat újabb fontos láncszeme búcsúzott tehát, sokszorovza Kordisz András edző homlokán a ráncokat.

Bármennyire nagy is volt a tét, a csapat sajnos nem tudta átlépni a meccsről meccsre egyre sötétebben feketéllő árnyékát. Az első harmadot a Jégveled 4-0-ra vesztette el, úgy hogy mindezzel az ellenfél plusz-mínusz mutatóit is gazdagította, hiszen mindegyik találat 5-5 elleni játék során esett. Ráadásul a második játékrészben a Jegesmedvék még két lapáttal rá is tettek.

A meccs innentől vált tanulságossá, ugyanis a fiúk végre elkapták a fonalat, és ha későn is, de elkezdtek játszani. Az első gólt Adler, a másodikat és harmadikat pedig Konrád Márió és Rozgonyi Gábor szerezte, utóbbi kettő emberelőnyből született. Zsíros Gábor a harmad során pazar átadásokkal szolgálta ki a társakat, ennek eredményeképpen három gólban is benne volt, az utolsót ezek közül ismét Rozgonyi jegyezte, így a második harmad végére a csapat 4-6-ra állt fel!

Az utolsó harmad acélos küzdelmet hozott, amiben sajnos mi húztuk a rövidebbet. Pedig Gerőfi Gábor találatával már csak egyetlen gól volt a macik előnye, ám ekkor Adler kiállítása után hátrányban nem tudtuk kivédekezni az újabb fehérvári támadásokat. Az ismételt vendég-gól után a játék durvult, fáradtak az idegek, ismét emberelőnybe kerültünk, és Gáborik Roland révén ezt ki is használtuk, újra egygólos volt a hátrány. Sajnos azonban ezen a meccsen nem szerezhettünk pontot, Kondrát Pétert ismét 10 perces bütetéssel sújtották, a Jegesmedvék pedig megszerezték nyolcadik találatukat is, ezzel pedig beállították a végeredményt (6-8). Hatgólos előnyt senkinek nem szabad adni, pláne nekik.

Az alaszakasz játékos-statisztikái (nagyítás a képre kattintva):

Az alapszakasz első négy lejátszott találkozója után tehát már kár volt nagy dolgokról álmodozni. Egyetlen győzelmet sikerült szerezni, azt is "csupán" a Drago-k ellen, így hatalmas formajavulásnak kellett volna bekövetkeznie ahhoz, hogy a csapat dobogós helyezésre alkalmas módon juthasson a felsőházba, a csoport első három helyezettjével szemben ugyanis csak a Ferencváros elleni egy pontot tudta felmutatni.

Folyt. köv.

Tovább >>>