Kijelenthető, hogy ezért a szezonért már kár izgulni. A csapat olyan látványos összeomlást produkál, amin idegeskedni felesleges. Vannak persze kívülálló okok, de ezek sem menthetik azt a tényt, hogy a szezonnyitó óta nem tud nyerni egy bajnoki címet védő csapat. A tegnap bepótolt meccsen biztossá vált, hogy idén az alsóházban, a hetedik helyért fog küzdeni a Jégveled csapata. Zsuzsi ott volt Szombathelyen, ezért a szavait változtatás nélkül tolmácsolom most felétek!
Az első, amit el szeretnék mondani, hogy mint tudatlan írom le a tapasztalataimat és kérném, hogy ha valami máshogy történt, akkor a csapat javítsa azt!
Lemondásokat és félreértéseket követően végül egyedül indultam neki az országnak és mentem le Szombathelyre (bár hazajutásom története érdekesebb lett, ami megér egy külön beszámolót). Sajnos a sötétben nem láttam sokat, de úgy gondolom, hogy érdemes lesz egy túrát megszervezni erre a környékre :)
Megérkezésem után a csapatunkkal szemben foglaltam helyet, de csak az első harmadra maradtam itt, mert elég sok ellendrukker vett körül és tettek megjegyzéseket, amiket egy idő után nehezen tudtam volna szó nélkül hagyni, így jobbnak láttam, ha odébbállok.
6 fok volt és két bíró.
Számomra öröm volt megtapasztalni, hogy nem mi zavarjuk a fiúkat, mert ezúttal sem sikerült nyerni sajnos (bár lehet, hogy szerény személyemmel van a baj, de legfeljebb nem megyek el egy meccsre és akkor majd kiderül)
Harminc perces harmadok voltak, ebből az elsőt jól kezdték a Pingvinek, de ennek ellenére megtört a jég és a 15. perc környékén Adler Tomi megszerezte a vezetést. Ennek örülhettünk egy jó darabig, de sajnos megtörtént az egyenlítés a Pingvinek részéről. Nálunk Adler Tomit és Szabó Tamást állították ki 2-2 percre, a Pingvinektől egy kiállítás volt.
A második harmadtól a csapatunk kispadjától nem messze helyezkedtem el és onnan követtem tovább az eseményeket. Ekkor szembesültem azzal, hogy kb. 80 szombathelyi szurkoló tette tiszteletét, ebből 10-15 kisiskolás, akik mezben szurkoltak. Mintha magunkat láttam volna kicsiben, csak ők azt kiabálták, hogy „Hajrá Pingvinek”, „Szép volt Pali”, és hasonlókat. Szimpatikus volt, hogy a meccs elején a gyerekeknek elmondták, hogy nem szidjuk a bírót és nem a másik csapat ellen, hanem a saját csapatuknak kell szurkolni.
Visszatérve a meccsre, a 2. perc környékén ismét kaptunk egy gólt, amit a 20. perc magasságában követett egy másik. Ha minden igaz ebben a harmadban lemaradtam a harmadik pingvin gólról, de ennél sokkal érdekesebb volt, hogy Adler Tomit ismét nem kímélték és többször is a földre küldték. A bíró nem igazán akarta büntetni a pingvineket ezért Imre Robi odament reklamálni, aminek az lett a vége, hogy őt küldték le 15 percre. Hamarosan újabb akasztást kapott Adler Tomi, amiből tiszta gól lett volna, de a bűntetőt nem adta meg a bíró. Itt már elpattant a cérna és a fiúk nem akartak felállni a bedobáshoz, hiányolták a vezetőbírót és kérdőre vonták a másik kettő tudását.
Tény és való, hogy egy kicsit komolytalan volt a dolog, mert a bíró előtt történt szabálytalanságokat sem fújta be, vagy mikor elmozdult a kapu, hiába szóltak, csak percek múlva rakták vissza a helyére. Amit viszont én is láttam, hogy nem adtak meg nekünk egy gólt, bár a végeredményt nem befolyásolta volnaL
Ebben a harmadban nem nagyon tudtam követni a kiállításokat, de mintha két pingvint láttam volna ücsörögni a másik oldalon, amit sajnos nem tudott kihasználni a csapatL
A harmadik harmadra pár perces késéssel érkezett a Jégveled, ezért kaptak egy három perces büntetést, majd ugyan ez az ítélet született miután Konrád Márió elhagyta a sisakját és annak hiányában távozott a pályáról a cserénél. A harmadban két pingvin gól született a 2. és 10. magasságában, illetve Imre Robi találatát végül nagy nehezen megadták a bírók a 24. perc környékén. A kiállításokat már egyáltalán nem tudtam követni, így arról nem nyilatkoznék.
Ami említésre méltó, hogy Alexei az eredmény ellenére szerintem jól védett, vagy legalábbis úgy vettem észre, hogy most jobban összeszedte magát. Ahogy láttam az ellenfél kapusának ezzel szemben nem volt nehéz dolga, bár sokszor szállt a korong a kapu felé.
A csapat megköszönte a szurkolásomat annak ellenére, hogy egy hang nem jött ki a torkomon, de belül üvöltöttem :)
Ne adjátok fel fiúk, mi sem tesszük:)
Röviden ennyi :)
Pisziri pusszantás Zsuzsi
Az első, amit el szeretnék mondani, hogy mint tudatlan írom le a tapasztalataimat és kérném, hogy ha valami máshogy történt, akkor a csapat javítsa azt!
Lemondásokat és félreértéseket követően végül egyedül indultam neki az országnak és mentem le Szombathelyre (bár hazajutásom története érdekesebb lett, ami megér egy külön beszámolót). Sajnos a sötétben nem láttam sokat, de úgy gondolom, hogy érdemes lesz egy túrát megszervezni erre a környékre :)
Megérkezésem után a csapatunkkal szemben foglaltam helyet, de csak az első harmadra maradtam itt, mert elég sok ellendrukker vett körül és tettek megjegyzéseket, amiket egy idő után nehezen tudtam volna szó nélkül hagyni, így jobbnak láttam, ha odébbállok.
6 fok volt és két bíró.
Számomra öröm volt megtapasztalni, hogy nem mi zavarjuk a fiúkat, mert ezúttal sem sikerült nyerni sajnos (bár lehet, hogy szerény személyemmel van a baj, de legfeljebb nem megyek el egy meccsre és akkor majd kiderül)
Harminc perces harmadok voltak, ebből az elsőt jól kezdték a Pingvinek, de ennek ellenére megtört a jég és a 15. perc környékén Adler Tomi megszerezte a vezetést. Ennek örülhettünk egy jó darabig, de sajnos megtörtént az egyenlítés a Pingvinek részéről. Nálunk Adler Tomit és Szabó Tamást állították ki 2-2 percre, a Pingvinektől egy kiállítás volt.
A második harmadtól a csapatunk kispadjától nem messze helyezkedtem el és onnan követtem tovább az eseményeket. Ekkor szembesültem azzal, hogy kb. 80 szombathelyi szurkoló tette tiszteletét, ebből 10-15 kisiskolás, akik mezben szurkoltak. Mintha magunkat láttam volna kicsiben, csak ők azt kiabálták, hogy „Hajrá Pingvinek”, „Szép volt Pali”, és hasonlókat. Szimpatikus volt, hogy a meccs elején a gyerekeknek elmondták, hogy nem szidjuk a bírót és nem a másik csapat ellen, hanem a saját csapatuknak kell szurkolni.
Visszatérve a meccsre, a 2. perc környékén ismét kaptunk egy gólt, amit a 20. perc magasságában követett egy másik. Ha minden igaz ebben a harmadban lemaradtam a harmadik pingvin gólról, de ennél sokkal érdekesebb volt, hogy Adler Tomit ismét nem kímélték és többször is a földre küldték. A bíró nem igazán akarta büntetni a pingvineket ezért Imre Robi odament reklamálni, aminek az lett a vége, hogy őt küldték le 15 percre. Hamarosan újabb akasztást kapott Adler Tomi, amiből tiszta gól lett volna, de a bűntetőt nem adta meg a bíró. Itt már elpattant a cérna és a fiúk nem akartak felállni a bedobáshoz, hiányolták a vezetőbírót és kérdőre vonták a másik kettő tudását.
Tény és való, hogy egy kicsit komolytalan volt a dolog, mert a bíró előtt történt szabálytalanságokat sem fújta be, vagy mikor elmozdult a kapu, hiába szóltak, csak percek múlva rakták vissza a helyére. Amit viszont én is láttam, hogy nem adtak meg nekünk egy gólt, bár a végeredményt nem befolyásolta volnaL
Ebben a harmadban nem nagyon tudtam követni a kiállításokat, de mintha két pingvint láttam volna ücsörögni a másik oldalon, amit sajnos nem tudott kihasználni a csapatL
A harmadik harmadra pár perces késéssel érkezett a Jégveled, ezért kaptak egy három perces büntetést, majd ugyan ez az ítélet született miután Konrád Márió elhagyta a sisakját és annak hiányában távozott a pályáról a cserénél. A harmadban két pingvin gól született a 2. és 10. magasságában, illetve Imre Robi találatát végül nagy nehezen megadták a bírók a 24. perc környékén. A kiállításokat már egyáltalán nem tudtam követni, így arról nem nyilatkoznék.
Ami említésre méltó, hogy Alexei az eredmény ellenére szerintem jól védett, vagy legalábbis úgy vettem észre, hogy most jobban összeszedte magát. Ahogy láttam az ellenfél kapusának ezzel szemben nem volt nehéz dolga, bár sokszor szállt a korong a kapu felé.
A csapat megköszönte a szurkolásomat annak ellenére, hogy egy hang nem jött ki a torkomon, de belül üvöltöttem :)
Ne adjátok fel fiúk, mi sem tesszük:)
Röviden ennyi :)
Pisziri pusszantás Zsuzsi
3 megjegyzés:
csak annyit tennék hozzá, hogy mínusz 6 fok volt, csak az előjel lemaradt.
Helló,
Először is kérlek engedjétek meg, hogy legmélyebb tiszteletem fejezzem ki, amiért elkisértél bennünket Szombathelyre. Bevallom nem nagyon akartam hinni a szememnek, amikor a szurkolók között megjelent valaki Jégveled sálban és tudtam, hogy nem velünk jött.:)
Sajnálom, hogy nem tudtunk nyerni.:(
Egy-két szót a meccsről/szezonról. Azért 3-1-nél volt a meg nem adott gól is, illetve a két meg nem adott büntetőlövés. Szerintem igenis befolyásolhatta volna a végeredményt is, de ezen már továbbléptünk. Kicsit lejtett a hazai pálya, de szerintem se volt vállalhatatlan. Bár szerintem a küzdéssel nem volt baj, ugyanez elmondható a túloldalon is, így aztán nem mondhatom, hogy a Szombathelyi 2 pont rossz helyre került volna.
Nyilván egy csomó oka van, hogy idén nem leszünk nemhogy bajnokok, de még felsőházasok sem, de a lényeg, hogy gyengébben játszunk, mint tavaly minden tekintetben. Gyengébbek vagyunk csapatban és egyénileg egyaránt. Talán furcsa lesz ha azt mondom, hogy szeptember, októberben a keret erősebb volt mint 1 évvel korábban, viszont egyszerűen nem állt össze a dolog. Nyilván lehet mondani, hogy változott a hozzáállásunk, van is benne igazság, de nem önmagában ez az oka. Míg tavaly fokozatosan épült fel és erősödött meccsről meccsre a csapat, s sérültünk is alig volt, idén folyamatosan potyognak ki a meghatározó emberek. Egy éve örültem, ha egy bombaformában levő 3. sor szélsője lehettem. Szombathelyen 2. sor centerében játszottam. Meg kell jegyeznem, hogy nekem mindig és most is hatalmas élmény ha egy Adler Tomivel, vagy Zsírral lehetek egyszerre a jégen, viszont sajnos úgy néz ki, hogy nem sikerül(t) felnőni a feladathoz. Ez utóbbit természetesen sajnálom, s bár én érzem azt a csapaton, hogy igyekszünk, ez nem hozzáállás, vagy néhány edzés, jó gyakorlat kérdése.
Ez az év nem rólunk szól.
Ezért is volt meglepő és nagyon jó érzés, hogy mégis elkisértetek minket.
Köszönöm
Üdv
Fel a fejjel gedal!!! Nagy tiszteletem azoknak a csapattagoknak akik mindezek ellenére ott vannak, nem adják fel, csinálják a dolgukat és nem tolnak ki azokkal a társaikkal, akikkel tavaly még szép volt a bajnoki címért küzdeni...
Köszi a kommentet!!!
Zsuzsinak meg nagy respect. Remélem most vasárnap hozza a dobot meg a molinót is!!!
Megjegyzés küldése