Szent magyar folyamunk, mindőnk dicső Dunájának bírása ej' de nem lehet az puszta hadiszerencse kérdése! Biz' ám Király Urunk elővevé az hős vitézit, s fiai élére Hadbíró Uramat újfent lóra ülteté, s meneszté az hadi táborából az Verőce, Nosztra, Börzsöny s Szobnak határába az ellenség szörnyű pusztítására s híveink számának gyarapítására. Így tevén a Szent Ünnepet az uradalom erejének szaporításával még fényesebbé, az hősi tetteket krónikáink lapjai az feltámadásig megőrizzék!
„Istenáldott Békés Karácsonyt!” – óbégatta boldog, boldogtalan, szentéletű és haramia egyaránt az Úr 2009-ik évének Karácsony havában. „Béke"... Babba Mária! Ejbe sokak becirmolták ezt a szót! Mivel fogalma nem létett senkinek, hogy az békés Karácsony bíz nem más, mint várurunk gondoskodása az népei felett, Isten segedelmével ugyan, de nem a Karácsony békéjével...
„Istenáldott Békés Karácsonyt!” – óbégatta boldog, boldogtalan, szentéletű és haramia egyaránt az Úr 2009-ik évének Karácsony havában. „Béke"... Babba Mária! Ejbe sokak becirmolták ezt a szót! Mivel fogalma nem létett senkinek, hogy az békés Karácsony bíz nem más, mint várurunk gondoskodása az népei felett, Isten segedelmével ugyan, de nem a Karácsony békéjével...
Történt ugyanis, hogy ippeg visszatértünk az aszódi térségből szerzett kótyavetyéinkkel, s amint felpercent a másnapi napsugár már izibe jött dicső várurunk ukásza, hogy bíz az Dunának keleti partját előrelátó okosság kommendálja erőinkkel megerősíteni mielőtt béöt a nagyobb hideg és a Duna vize a téli fagynak akada fogságába, s ekként hogy az gyalázatos ellenségeink általkelnének rajta gyalogosan, vagy lóháton. Micsoda bölcsesség és fény lakozik az várurunk fejiben! Ejsze nosza! Felszirkotált bennem az hadindulásnak vágya és mustrára hívtam az drabantokat, melyek közül senkinek nem kellett az ostrompénz, hisz megértették: ha a Duna vonalát és a Börzsönyt nem sáncoljuk, az ostrompénznek nem lesz szállása sem kocsmában, sem szép asszonyok kendőjében, miként Karácsonyunk sem lesz békés. Babba Mária Előre! Előre!
Verőce lakossága az kastélyával megfizette hűtlenségének cenzusát: deresre húztunk mindenkit ki nem állott szent hivatásunk oldalára. Rendet hagyván magunk mögött vágtattunk Márianosztrára.
Ej, ilyen katonákkal Márianosztra bevétete sokkal inkább volt canonica visitatio sem mint csata. Oly könnyedén törtük le az ellenség sorait, mint ostyát a bűnös lélek. Az várurunk jóságából, mind ki behódolt ellenség engedményes levéllel várhatta az Karácsonyát birodalmunk részeként.
Az Nagybörzsöny felé, a meredek hegyi úton megadtuk az lovaink és tagjaink fáradtságának taksát, melyet dicső győzelemben megferedett lelkünk tett könnyű emlékké immár. Nagybörzsöny jobbra tért népeinek gratia lett jussa, míg a bűnösök vagyona hadizsákmányként szolgálta az kincstárat
Szobnak megeresítésével exigálta haderőnk az várurunk parancsát, s szent küldetését, mely birodalmában volt hivatott a békés Karácsonyt szolgálni az óbégató oktondi népeknek. Babba Mária! Tudatlan zsellére a világnak ez népek mind midőn békés Karácsonyt az Égnek, sem mint váruruknak tudnak és hálálkodnak vénasszonyok módjára. S haj! Holt vége az karácsonyi hadindulásunkak? Ejsze hát hol, szólnak krónikásaink ismét?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése