A Szittyák és a Szombathelyi Pingvinek mellett az elmúlt szezonban még egy új nevet kellett a szakértő közönségnek magában mormolgatva memorizálnia. Az újdonság azonban csak az amatőr ligának szól. Az Újpest név ugyanis egyrészt mindenkinek ismerős széles e hazában, másrészt viselői nem mások, mint a hosszú évekig BVSC néven szereplő társulat tagjai, akik a MAJL 2009-10-es kiírásában ezzel az új patinás névvel kezdtek neki hadjáratuknak.
Az eddigi névadó BVSC-vel a névhasználat miatt kialakult kisebb herce-hurca odaáig vezetett, hogy az 1996 óta ezen a néven szereplő csapat és a vasutas klub útjai elváltak egymástól. Nagy baj azonban nem történt, hiszen a lila-fehér színek biztosították a csapat tovább élését, sőt ha már így alakult a csapat ezúttal - ha lehet ilyet mondani - még komolyabban célba vette az évek óta dédelgetett nagy álmot: megnyerni a MAJL-t és megszerezni az első bajnoki címet.
Az alapszakasz sorsolását követően aztán nyugodtan dőlhettek hátra fotelükben az új lila mezt beszerzett szurkolók. A B-csoportban első látásra „csak” a Hevület tűnt igazán komoly riválisnak, és mivel az első három hely feljutást ért, ennek és a lehető legtöbb vitt pontnak a megszerzése alapfeladatnak minősült a White Sharks a Debrecen a Szittyák, valamint természetesen a fehérváriak ellen.
Az első forduló azonban lehűtötte a kedélyeket. A tavalyi emlékzetes döntőbeli fiaskó után a Hevület Újpesten bizonyította, hogy újra esélyes és vitathatatlan pályázó a bajnoki címre. Három nullás első harmad után 5-2-re nyerték a találkozót és vittek el két értékes pontot maguknak. Az UTE Amatőr Jégkorongcsapat első hivatalos bajnoki gólját Kovács Gergely szerezte a 41., a másodikat Schittler Ákos a 74. percben.
A rangadó elvesztése után kellettek tehát a pontok a papíron gyengébb ellenfelek ellen, fiaskó után viszont sokszor ez a legnehezebb feladat. A Szittyák ellen győztes White Sharks elleni meccsen pedig még meglátszott a lilákon az elmúlt heti kudarc. Schittler első harmadbeli gólja sokáig az egyetlennek bizonyult a szívósan küzdő cápák ellen és bizony nagyon nagy szükség volt Vereczkey Zoltán találatára második harmad derekán. Különösen annak fényében mondható ez el, hogy a harmadik harmadban a Sharks előbb szépített, majd egyenlített is, mindék gólját emberelőnyből, powerplayben szerezve! Nagy volt tehát a baj, rá kellett kapcsolni, Homenko Alekszejnek pedig észnél kellett lenni, a megfelelő pillanatban lőni, és kicsivel több mint 3 perccel a vége előtt a győztes gól megszerezni. Az Újpest ha nehezen is, de bezsebelte első pontjait.
A szabad játéknap után már egy sokkal felaszabadultabb játékot produkáló jégkorong-csapat volt az Újpest, jót tett nekik a pihenő és hálás ellenfelekre is akadtak a Debrecen és a Szittyák személyében.
Előző csapat ellen először játék nélkül megkapták a debreceni meccs két pontját (ennél felszabadultabb győzelmet nehéz aratni), utóbbiak pedig egy alapos 14-1-es vereségbe szaladtak bele hőseink ellen hazai pályán, Pesterzsébeten.
Az alapszakasz felénél tehát hat pontot szerzett a csapat, ugyanennyivel rendelkezett a Hevület és a White Sharks is, míg a Szittyák és a Debrecen 0-0 ponttal szerénykedtek a táblázat alsó két helyén. Nyilvánvaló volt tehát a felsőházi feljutók személye, a kérdés az maradt, e három csapat hogyan fog osztozkodni az egymás ellen megszerezhető, a felsőházba vihető pontokon.
Az alapszakasz játékos-statisztikát (nagyítás a képre kattintva):
Fenti kérdés tekintetében rögtön fontos állomás volt a Hevület-Újpest találkozó. A vendégek megbosszulni érkeztek az első fordulóbeli hazai vereséget, még kellett mutatniuk, hogy nem véletlenül tűzték ki célul a dobogó legfelső fokát, ehhez pedig végre fel kellett mutatniuk egy komoly skalpot is. A találkozó az előzetesen vártaknak megfelelően végig szoros volt. Az első húsz percben 1-1 gól született mindkét oldalon, majd a lilák kivágták a bajnokság során első hengeres huszárrohamukat és öt perc leforgása alatt három gólt is ragasztottak a fehérvári kapuba, melyre a hazaiaknak csak egyszer volt válaszuk.
Az utolsó játékrész aztán meghozta a nagy derbik izgalmát, a Hevület ledolgozta a kétgólos hátrányt, a győzelmet azonban a fővárosiak szerezték meg. A 86. perc legvégén Gangel László második, csapata ötödik gólját megszerezve bekasszírozta a két pontot az Újpestnek.
A Sharks elleni visszavágón aztán sikerült még két pontot hozzátenni az eddig megszerzett négy felsőházi vitt egységhez. A fehérvári diadalon felbuzdult Újpest ellen a cápák ezúttal nem tudták tartani magukat, egy szoros első, majd egy gól nélküli második harmad után az utolsó játékrészre összeomlottak (ekkor kaptak öt gólt) és végül sima, 7-1-es vereséget szenvedtek.
A Debrecen elleni fővárosi találkozón aztán matematikailag is bebiztosították a már addig is tuti felsőházat, és ha már így alakult bemutattak egy igazi örömjátékot, mely során szezonrekordot jelentő 17 gólt szereztek. A bekapott öt gól is a gálaelőadás részének tekinthető, hiszen ezen a napon mindenki a támadásban akarta megmutatni mit is tud. A sok remek egyéni teljesítmény mellett a legjobbat a végre teljes mellszélességgel csapatba kerülő Mezőcsáti Tamás (3 gól, 7 assziszt) nyújtotta, de nem kellett szégyenkeznie többek között Gangel Lászlónak (4g, 1a), Kovács Gergelnyek (2g, 3a) és Kovács Tibornak (4a) sem.
A B-csoport végeredménye:
Az eddigi névadó BVSC-vel a névhasználat miatt kialakult kisebb herce-hurca odaáig vezetett, hogy az 1996 óta ezen a néven szereplő csapat és a vasutas klub útjai elváltak egymástól. Nagy baj azonban nem történt, hiszen a lila-fehér színek biztosították a csapat tovább élését, sőt ha már így alakult a csapat ezúttal - ha lehet ilyet mondani - még komolyabban célba vette az évek óta dédelgetett nagy álmot: megnyerni a MAJL-t és megszerezni az első bajnoki címet.
Az alapszakasz sorsolását követően aztán nyugodtan dőlhettek hátra fotelükben az új lila mezt beszerzett szurkolók. A B-csoportban első látásra „csak” a Hevület tűnt igazán komoly riválisnak, és mivel az első három hely feljutást ért, ennek és a lehető legtöbb vitt pontnak a megszerzése alapfeladatnak minősült a White Sharks a Debrecen a Szittyák, valamint természetesen a fehérváriak ellen.
Az első forduló azonban lehűtötte a kedélyeket. A tavalyi emlékzetes döntőbeli fiaskó után a Hevület Újpesten bizonyította, hogy újra esélyes és vitathatatlan pályázó a bajnoki címre. Három nullás első harmad után 5-2-re nyerték a találkozót és vittek el két értékes pontot maguknak. Az UTE Amatőr Jégkorongcsapat első hivatalos bajnoki gólját Kovács Gergely szerezte a 41., a másodikat Schittler Ákos a 74. percben.
A rangadó elvesztése után kellettek tehát a pontok a papíron gyengébb ellenfelek ellen, fiaskó után viszont sokszor ez a legnehezebb feladat. A Szittyák ellen győztes White Sharks elleni meccsen pedig még meglátszott a lilákon az elmúlt heti kudarc. Schittler első harmadbeli gólja sokáig az egyetlennek bizonyult a szívósan küzdő cápák ellen és bizony nagyon nagy szükség volt Vereczkey Zoltán találatára második harmad derekán. Különösen annak fényében mondható ez el, hogy a harmadik harmadban a Sharks előbb szépített, majd egyenlített is, mindék gólját emberelőnyből, powerplayben szerezve! Nagy volt tehát a baj, rá kellett kapcsolni, Homenko Alekszejnek pedig észnél kellett lenni, a megfelelő pillanatban lőni, és kicsivel több mint 3 perccel a vége előtt a győztes gól megszerezni. Az Újpest ha nehezen is, de bezsebelte első pontjait.
A szabad játéknap után már egy sokkal felaszabadultabb játékot produkáló jégkorong-csapat volt az Újpest, jót tett nekik a pihenő és hálás ellenfelekre is akadtak a Debrecen és a Szittyák személyében.
Előző csapat ellen először játék nélkül megkapták a debreceni meccs két pontját (ennél felszabadultabb győzelmet nehéz aratni), utóbbiak pedig egy alapos 14-1-es vereségbe szaladtak bele hőseink ellen hazai pályán, Pesterzsébeten.
Az alapszakasz felénél tehát hat pontot szerzett a csapat, ugyanennyivel rendelkezett a Hevület és a White Sharks is, míg a Szittyák és a Debrecen 0-0 ponttal szerénykedtek a táblázat alsó két helyén. Nyilvánvaló volt tehát a felsőházi feljutók személye, a kérdés az maradt, e három csapat hogyan fog osztozkodni az egymás ellen megszerezhető, a felsőházba vihető pontokon.
Az alapszakasz játékos-statisztikát (nagyítás a képre kattintva):
Fenti kérdés tekintetében rögtön fontos állomás volt a Hevület-Újpest találkozó. A vendégek megbosszulni érkeztek az első fordulóbeli hazai vereséget, még kellett mutatniuk, hogy nem véletlenül tűzték ki célul a dobogó legfelső fokát, ehhez pedig végre fel kellett mutatniuk egy komoly skalpot is. A találkozó az előzetesen vártaknak megfelelően végig szoros volt. Az első húsz percben 1-1 gól született mindkét oldalon, majd a lilák kivágták a bajnokság során első hengeres huszárrohamukat és öt perc leforgása alatt három gólt is ragasztottak a fehérvári kapuba, melyre a hazaiaknak csak egyszer volt válaszuk.
Az utolsó játékrész aztán meghozta a nagy derbik izgalmát, a Hevület ledolgozta a kétgólos hátrányt, a győzelmet azonban a fővárosiak szerezték meg. A 86. perc legvégén Gangel László második, csapata ötödik gólját megszerezve bekasszírozta a két pontot az Újpestnek.
A Sharks elleni visszavágón aztán sikerült még két pontot hozzátenni az eddig megszerzett négy felsőházi vitt egységhez. A fehérvári diadalon felbuzdult Újpest ellen a cápák ezúttal nem tudták tartani magukat, egy szoros első, majd egy gól nélküli második harmad után az utolsó játékrészre összeomlottak (ekkor kaptak öt gólt) és végül sima, 7-1-es vereséget szenvedtek.
A Debrecen elleni fővárosi találkozón aztán matematikailag is bebiztosították a már addig is tuti felsőházat, és ha már így alakult bemutattak egy igazi örömjátékot, mely során szezonrekordot jelentő 17 gólt szereztek. A bekapott öt gól is a gálaelőadás részének tekinthető, hiszen ezen a napon mindenki a támadásban akarta megmutatni mit is tud. A sok remek egyéni teljesítmény mellett a legjobbat a végre teljes mellszélességgel csapatba kerülő Mezőcsáti Tamás (3 gól, 7 assziszt) nyújtotta, de nem kellett szégyenkeznie többek között Gangel Lászlónak (4g, 1a), Kovács Gergelnyek (2g, 3a) és Kovács Tibornak (4a) sem.
A B-csoport végeredménye:
Az utolsó alapszakaszbeli találkozón a Szittyák annak örülhettek, hogy megúszták az első meccshez hasonló és a Debreceniek által kapott nagyságú zakót. Persze a méret így sem volt kicsi, a végeredmény 8-1-es újpesti győzelem.
Így aztán a lila csapat a felsőházba hat ponttal érkezett, mellyel az első helyről várhatta a soron következő hat mérkőzést. Öt-öt ponttal kezdtek a Pingvinek – mind a Fradi, mind a Szombathely – és néggyel a Hevület SE, ám kérdés volt, hogy a könnyűcskére sikerült alapszakasz után mekkora játékerőt képvisel majd az Újpest az A-csoportból érkező és papíron erősebb versenyre késztetett csapatok ellen. A munka dandárja tehát még hátra volt.
Az első fordulóban rögtön Szombathelyre vezetett az út egy olyan csapathoz, amely az alapszakaszban hazai pályán mindössze egyetlen pontot vesztett és meg is nyerte csoportját. Az Újpestiek tehát talán saját magukat is meglepték, amikor az első harmad végén 1-4-es vendég vezetést jelzett az eredményjelző. Persze ezért a pályán tettek is a lilák, leginkább Kovács Gergely, aki egymaga három gólt szerzett ebben a játékrészben. A második harmadban aztán Gangel növelte az előnyt, a harmadikat pedig döntetlenre hozták csak a Pingvinek, a vége tehát egy Liga-szerte hangos, 7-3-as újpesti siker lett, amivel nem csak a szombathelyi, de a Hevület ellen vereséget szenvedő Ferencvárosi Pingvinek ellen is sikerült három pontos, lőtávolon kívüli előnyre szert tenni a döntőt biztosító első két hely megszerzéséért folytatott küzdelemben.
A rájátszás játékos-statisztikái:
Egy Újpest-Ferencváros találkozó bármilyen szinten, bármilyen sportágban csúcsderbinek számít. Így történt ez 2010. február 13-án is, amikor a zöld-fehér Pingvinek voltak a vendégek a Jégcsarnokban.
Rögtön a kezdés után öldöklő csata kezdődött, mely csak a szünet előtti utolsó pillanatban hozta meg első értékelhető gyümölcsét egy újpesti gól képében (szerzője Mezőcsáti Tamás - emberelőnyből).
A szünet után kiegyenlítődött a játék, előbb Schittler Ákos majd Kovács Gergely volt eredményes, a Ferencváros azonban ezek között egy-egy góllal tudta tartani a lépést. A zöldek ereje a harmadik etapra fogyott el. Gangel használt ki azonnal egy emberelőnyt, amire még válaszoltak a Pingvinek, ám az újpestiek ezután a 77. és 78. percben is megtömték a vendég kaput.
A 6-3-as győzelemmel nemcsak két pontot, hanem a dicsőséget is megszerezték a lilák, egyúttal bizonyították azt is, hogy nem aludtak az alapszakaszban, és hogy immár első számú esélyesei a bajnoki finálénak.
A Fehérvári Jegesmedvék ellen a kapitány Barna Péter és Mezőcsáti Tamás voltak a főszereplők s ez társaik számára is üdvözítő volt, hiszen előbbi 2 góllal, 3 gólpasszal, utóbbi pedig 3 góllal és egy gólpasszal járult hozzá a hat nullára megnyert első harmad utáni viszonylag sima győzelemhez. A harmadik harmadot 3-0-ra nyerte az Újpest, így az is simán belefért, hogy a másodikban pihenjenek és elveszítsék azt, szintén 3-0 arányban.
A következő körben érkezett a Szombathely, akik ellen főleg a második játékrész sikerült mozgalmasra, amikor ide-oda kapott gólok után kialakult az 5-5-ös végeredmény. A pontosztozkodással ugyan az Újpest kilenc meccse tartó győzelmi sorozata szakadt meg, de ha még matematikailag nem is, gyakorlatilag eldőlt, hogy sikerült bejutni a bajnoki nagydöntőbe.
Pontszámban ugyanis ekkor a Szombathely már nem érhette be a csapatot, a Ferencváros pedig csupán úgy előzhetett volna, ha a lilák minden további meccsüket elvesztik, ők pedig az összeset nyerik ráadásul úgy, hogy az Újpest ellen egy legalább négygólos győzelmet aratnak.
A Fradi, akinek természetesen a második hely is elég lett volna a fináléhoz alaposan felszívta magát az idei második találkozóra. Az első harmadban gyönyörő hokival 4-2-re vezettek, ám a másodikban szinte teljesen kikapcsolták az aksit. Kovács Gergely, Pechl Péter, Homenko Alekszej, Pechl Péter, Kovács Gergely. A szép sorminta a második húsz perc újpesti gólszerzőinek felsorolását jelenti, ezekkel a gólokkal pedig 5-0-ra sikerült megnyerni a játékrészt.
Hiába rohamozott a Fradi végig a harmadik harmadban és hiába nyerték meg azt is 4-2-re, a fenti rövidzárlat azt eredményezte, hogy ismét nyert az Újpest és a csapat most már matematikailag is bent volt a döntőben.
A Jegesmedvék elleni meccset egy találkozó végi tusakodás (és két nagybüntetés: Schittler Ákos, Radó Gábor) ellenére barátian kihozták egy 5-5-ös döntetlennel, így a csapat a felsőházat első helyen zárva, az egész szezont tekintve mindössze egyetlen vereséget és két döntetlent „elszenvedve” került a fináléba, ahol a tavalyi ezüstérmét aranyra cserélni igyekvő Hevülettel kellett szembenézni, az idény során harmadjára.
A felsőház végeredménye:
A döntő pedig ebben az évben is olyanra sikerült, amilyennek egy döntőnek lennie kell, ráadásul sokáig a lilák szája íze szerint alakultak az események. A negyedik percben Kovács Gergely ugyanis megszerezte a vezetést, majd Schittler Ákos egy egyéni akció végén kettőre növelte az előnyt. A Hevület nekiállt volna ledolgozni az első tíz percben összeszedett hátrányt, azonban 14:52-nél Fehér Ferencet kiküldték a bírók két perce, amiből csak 26 másodpercet kellett leülnie. Ez természetesen azt jelenti, hogy az emberelőnyt kihasználta az Újpest, név szernit Gangel László, aki Mezőcsáti passzát követően szerezte meg a harmadik gólt a liláknak. A gólszerzők közé az első harmadban még egy újpesti, mégpedig Horváth Csaba iratkozott fel, így a szünetre 4-0-ra ment az első bajnoki címéért küzdő Újpest.
A Hevületet azonban soha nem szabad leírni, a 24. percben Percze Zoltán és Fehér Ferenc szépítő góljai között mindössze 11 másoderc telt el, és ez a rövidzárlat elég volt arra, hogy a fehérvári rekordbajnok visszajöjjön a meccsbe. Pláne a harmadik harmadban, amikor egy emberelőny lejárta előtt pár másodperccel Börczi Tamás a harmadik Hevület-gólt is megszerezte, majd amikor három és fél perccel a lefújás előtt Dékány Gergely kiegyenlített akkor sokaknak felsejlett a Jégveled tavalyi (éppen a Hevület elleni) diadala, ami hasonló forgatókönyv alapján született meg.
Ez a csata azonban nem így volt megírva. Másfél perc volt még ugyanis hátra, amikor Gangel László visszaadta a kölcsönt Mezőcsátinak, aki a szezon legfontosabb mozdulatát produkálta az ütővel, és a hálóba juttatta a korongot. Az ellenfélnek nem maradt már lehetősége az újabb egyenlítésre, így az Újpest amatőr jégkorong csapata története során – ide értve a sokkal több BVSC-s évet is – először lett bajnok a Magyar Amatőr Jégkorong Ligában!
A bajnokcsapat a döntő nélkül 13 találkozót játszott, és ebből csak az első, Hevület elleni csatát vesztette el. Huszonhat jégkorongozó öltötte fel magára a mezt, közülük a legemlékezetesebbet pedig Mezőcsáti Tamás (mindössze nyolc meccsen 12 gól és 15 asziszt), Gangel László (17g, 9a), Kovács Gergely (13g, 11a) és Homenko Alekszej (7g, 13a) nyújtotta. Szintén alapember volt a csapatban Schittler Ákos, Horváth Csaba, Radó Gábor, Barna Péter, Bokor Gábor, Birke Attila, és a kapus Regős János.
A bajnokcsapat:
Így aztán a lila csapat a felsőházba hat ponttal érkezett, mellyel az első helyről várhatta a soron következő hat mérkőzést. Öt-öt ponttal kezdtek a Pingvinek – mind a Fradi, mind a Szombathely – és néggyel a Hevület SE, ám kérdés volt, hogy a könnyűcskére sikerült alapszakasz után mekkora játékerőt képvisel majd az Újpest az A-csoportból érkező és papíron erősebb versenyre késztetett csapatok ellen. A munka dandárja tehát még hátra volt.
Az első fordulóban rögtön Szombathelyre vezetett az út egy olyan csapathoz, amely az alapszakaszban hazai pályán mindössze egyetlen pontot vesztett és meg is nyerte csoportját. Az Újpestiek tehát talán saját magukat is meglepték, amikor az első harmad végén 1-4-es vendég vezetést jelzett az eredményjelző. Persze ezért a pályán tettek is a lilák, leginkább Kovács Gergely, aki egymaga három gólt szerzett ebben a játékrészben. A második harmadban aztán Gangel növelte az előnyt, a harmadikat pedig döntetlenre hozták csak a Pingvinek, a vége tehát egy Liga-szerte hangos, 7-3-as újpesti siker lett, amivel nem csak a szombathelyi, de a Hevület ellen vereséget szenvedő Ferencvárosi Pingvinek ellen is sikerült három pontos, lőtávolon kívüli előnyre szert tenni a döntőt biztosító első két hely megszerzéséért folytatott küzdelemben.
A rájátszás játékos-statisztikái:
Egy Újpest-Ferencváros találkozó bármilyen szinten, bármilyen sportágban csúcsderbinek számít. Így történt ez 2010. február 13-án is, amikor a zöld-fehér Pingvinek voltak a vendégek a Jégcsarnokban.
Rögtön a kezdés után öldöklő csata kezdődött, mely csak a szünet előtti utolsó pillanatban hozta meg első értékelhető gyümölcsét egy újpesti gól képében (szerzője Mezőcsáti Tamás - emberelőnyből).
A szünet után kiegyenlítődött a játék, előbb Schittler Ákos majd Kovács Gergely volt eredményes, a Ferencváros azonban ezek között egy-egy góllal tudta tartani a lépést. A zöldek ereje a harmadik etapra fogyott el. Gangel használt ki azonnal egy emberelőnyt, amire még válaszoltak a Pingvinek, ám az újpestiek ezután a 77. és 78. percben is megtömték a vendég kaput.
A 6-3-as győzelemmel nemcsak két pontot, hanem a dicsőséget is megszerezték a lilák, egyúttal bizonyították azt is, hogy nem aludtak az alapszakaszban, és hogy immár első számú esélyesei a bajnoki finálénak.
A Fehérvári Jegesmedvék ellen a kapitány Barna Péter és Mezőcsáti Tamás voltak a főszereplők s ez társaik számára is üdvözítő volt, hiszen előbbi 2 góllal, 3 gólpasszal, utóbbi pedig 3 góllal és egy gólpasszal járult hozzá a hat nullára megnyert első harmad utáni viszonylag sima győzelemhez. A harmadik harmadot 3-0-ra nyerte az Újpest, így az is simán belefért, hogy a másodikban pihenjenek és elveszítsék azt, szintén 3-0 arányban.
A következő körben érkezett a Szombathely, akik ellen főleg a második játékrész sikerült mozgalmasra, amikor ide-oda kapott gólok után kialakult az 5-5-ös végeredmény. A pontosztozkodással ugyan az Újpest kilenc meccse tartó győzelmi sorozata szakadt meg, de ha még matematikailag nem is, gyakorlatilag eldőlt, hogy sikerült bejutni a bajnoki nagydöntőbe.
Pontszámban ugyanis ekkor a Szombathely már nem érhette be a csapatot, a Ferencváros pedig csupán úgy előzhetett volna, ha a lilák minden további meccsüket elvesztik, ők pedig az összeset nyerik ráadásul úgy, hogy az Újpest ellen egy legalább négygólos győzelmet aratnak.
A Fradi, akinek természetesen a második hely is elég lett volna a fináléhoz alaposan felszívta magát az idei második találkozóra. Az első harmadban gyönyörő hokival 4-2-re vezettek, ám a másodikban szinte teljesen kikapcsolták az aksit. Kovács Gergely, Pechl Péter, Homenko Alekszej, Pechl Péter, Kovács Gergely. A szép sorminta a második húsz perc újpesti gólszerzőinek felsorolását jelenti, ezekkel a gólokkal pedig 5-0-ra sikerült megnyerni a játékrészt.
Hiába rohamozott a Fradi végig a harmadik harmadban és hiába nyerték meg azt is 4-2-re, a fenti rövidzárlat azt eredményezte, hogy ismét nyert az Újpest és a csapat most már matematikailag is bent volt a döntőben.
A Jegesmedvék elleni meccset egy találkozó végi tusakodás (és két nagybüntetés: Schittler Ákos, Radó Gábor) ellenére barátian kihozták egy 5-5-ös döntetlennel, így a csapat a felsőházat első helyen zárva, az egész szezont tekintve mindössze egyetlen vereséget és két döntetlent „elszenvedve” került a fináléba, ahol a tavalyi ezüstérmét aranyra cserélni igyekvő Hevülettel kellett szembenézni, az idény során harmadjára.
A felsőház végeredménye:
A döntő pedig ebben az évben is olyanra sikerült, amilyennek egy döntőnek lennie kell, ráadásul sokáig a lilák szája íze szerint alakultak az események. A negyedik percben Kovács Gergely ugyanis megszerezte a vezetést, majd Schittler Ákos egy egyéni akció végén kettőre növelte az előnyt. A Hevület nekiállt volna ledolgozni az első tíz percben összeszedett hátrányt, azonban 14:52-nél Fehér Ferencet kiküldték a bírók két perce, amiből csak 26 másodpercet kellett leülnie. Ez természetesen azt jelenti, hogy az emberelőnyt kihasználta az Újpest, név szernit Gangel László, aki Mezőcsáti passzát követően szerezte meg a harmadik gólt a liláknak. A gólszerzők közé az első harmadban még egy újpesti, mégpedig Horváth Csaba iratkozott fel, így a szünetre 4-0-ra ment az első bajnoki címéért küzdő Újpest.
A Hevületet azonban soha nem szabad leírni, a 24. percben Percze Zoltán és Fehér Ferenc szépítő góljai között mindössze 11 másoderc telt el, és ez a rövidzárlat elég volt arra, hogy a fehérvári rekordbajnok visszajöjjön a meccsbe. Pláne a harmadik harmadban, amikor egy emberelőny lejárta előtt pár másodperccel Börczi Tamás a harmadik Hevület-gólt is megszerezte, majd amikor három és fél perccel a lefújás előtt Dékány Gergely kiegyenlített akkor sokaknak felsejlett a Jégveled tavalyi (éppen a Hevület elleni) diadala, ami hasonló forgatókönyv alapján született meg.
Ez a csata azonban nem így volt megírva. Másfél perc volt még ugyanis hátra, amikor Gangel László visszaadta a kölcsönt Mezőcsátinak, aki a szezon legfontosabb mozdulatát produkálta az ütővel, és a hálóba juttatta a korongot. Az ellenfélnek nem maradt már lehetősége az újabb egyenlítésre, így az Újpest amatőr jégkorong csapata története során – ide értve a sokkal több BVSC-s évet is – először lett bajnok a Magyar Amatőr Jégkorong Ligában!
A bajnokcsapat a döntő nélkül 13 találkozót játszott, és ebből csak az első, Hevület elleni csatát vesztette el. Huszonhat jégkorongozó öltötte fel magára a mezt, közülük a legemlékezetesebbet pedig Mezőcsáti Tamás (mindössze nyolc meccsen 12 gól és 15 asziszt), Gangel László (17g, 9a), Kovács Gergely (13g, 11a) és Homenko Alekszej (7g, 13a) nyújtotta. Szintén alapember volt a csapatban Schittler Ákos, Horváth Csaba, Radó Gábor, Barna Péter, Bokor Gábor, Birke Attila, és a kapus Regős János.
A bajnokcsapat:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése