A vasi csapat indulásával, ahogy az együttes honlapján olvasható volt, hosszú idő után tért vissza a felnőtt jégkorong Szombathelyre. A Pingvinek gárdája, több évi sikeres görhoki munka és utánpótlás versenyek után a tavalyi szezonban debütált a Magyar Amatőr Jégkorong Ligában.
A kezdetben sokak által sötét lóként talán kissé le is becsült alakulat az alapszakaszban aztán sokakat meglepett határozott, olykor igen kemény játékstílusával, és a sok fiatal játékos bizony nem egyszer fizikálisan is az ellenfelek fölé tudott nőni. Az együttes rögtön az első évben a Liga meghatározó csapatává vált, a földrajzilag is messzire eső szombathelyi pálya – már akinek sikerült egyáltalán eljutnia oda és lejátszania a találkozót – pedig igazi oroszlánbarlang volt sok, a jégkorongot szerető nézővel.
A társaság rögtön az első alapszakasz találkozóján nagyot robbantott, hiszen legyőzte az álmosan kezdő, és felpörögni nem képes Jégveled csapatát, akik e vereség után indultak el az enyészet útján. A 6-4-es végeremény kicsit talán még hízelgő is a vesztes fél számára, hiszen összesen 49 percet töltöttek a sárga mezes csapat játékosai a büntetőpadon.
A bajnoki címvédő számára a vereség azért is volt kínos, mert a mezőny ekkor még nem „ árazta be” a Szombathelyi Pingvineket játékerő szempontjából. Márpedig a harmadik körben (az első körben a vasiak szabadnaposak voltak) a Fehérvári Jegesmedvék ellen akkora pofont kapott a gárda egy 8-1-es vereség képében, ami alapján akár arra is lehetett volna gondolni, hogy a raszta-csapat elleni előző játéknapi győzelem a bravúr vagy a meglepetés kategóriájába tartozott csupán.
Hogy mi történt a csapattal Fehérváron azt nyilván az öltöző illetékesei tudják, objektív okot nehéz rá kívülállóként találni. Mindössze négy perc büntetést szedett össze a csapat, játszottak a meghatározó játékosok, nem kellett a fél országot átutazni és mégis. Alighanem a legjobb arra gondolnunk, hogy a maciknak ezen az estén minden bejött, így gyalázhattak az utolsó harmadban 5-0 arányban, és így mehettek haza a Pingvinek 8 kapott gombóccal egy adott ellenében.
A fentiek tükrében fontos volt tehát, és mindenki érdeklődéssel figyelte, mire mennek egymással a Pingvinek. Egymással, hiszen a narancs mezes szombathelyiek újra a fővárosba utaztak, vendéglátóik pedig a zöldbe öltözött Ferencvárosi Pingvinek voltak. A helyszín szelleme kísértett, mert a Fradi hiába szerzett vezetést már a második percben, a kapitány, Varga Ádám emberelőnyös helyzetben még a szünet előtt sikeresen egalizált.
A második játékrészben 5-5 ellen Kovács Dávid, majd ismét fórban Jávorics Gábor szerzett gólt a vendégeknek, így a zöldek hasonló sorsra jutottak végül, mint a Jégveled. A Ferencváros az utolsó harmadra ugyanis elvesztette a fejét, 24 perc kiállítást szedett papíron össze, ráadásul kapott még egy gólt (Forgács Tamás), így elvesztette veretlenségét.
A Drago Skorpiók elleni találkozó rutinfeladatnak tűnt volna a Pingvinek számra, amennyiben az ellenfél el tud utazni a meccsre. A forduló ezen mérkőzése azonban elmaradt, majd az alapszakasz vége felé a Pingvinek megkapták az 5-0-ás győzelmet, ami azonban a későbbiek szempontjából nem okozott túl sok jelentőséget.
A kezdetben sokak által sötét lóként talán kissé le is becsült alakulat az alapszakaszban aztán sokakat meglepett határozott, olykor igen kemény játékstílusával, és a sok fiatal játékos bizony nem egyszer fizikálisan is az ellenfelek fölé tudott nőni. Az együttes rögtön az első évben a Liga meghatározó csapatává vált, a földrajzilag is messzire eső szombathelyi pálya – már akinek sikerült egyáltalán eljutnia oda és lejátszania a találkozót – pedig igazi oroszlánbarlang volt sok, a jégkorongot szerető nézővel.
A társaság rögtön az első alapszakasz találkozóján nagyot robbantott, hiszen legyőzte az álmosan kezdő, és felpörögni nem képes Jégveled csapatát, akik e vereség után indultak el az enyészet útján. A 6-4-es végeremény kicsit talán még hízelgő is a vesztes fél számára, hiszen összesen 49 percet töltöttek a sárga mezes csapat játékosai a büntetőpadon.
A bajnoki címvédő számára a vereség azért is volt kínos, mert a mezőny ekkor még nem „ árazta be” a Szombathelyi Pingvineket játékerő szempontjából. Márpedig a harmadik körben (az első körben a vasiak szabadnaposak voltak) a Fehérvári Jegesmedvék ellen akkora pofont kapott a gárda egy 8-1-es vereség képében, ami alapján akár arra is lehetett volna gondolni, hogy a raszta-csapat elleni előző játéknapi győzelem a bravúr vagy a meglepetés kategóriájába tartozott csupán.
Hogy mi történt a csapattal Fehérváron azt nyilván az öltöző illetékesei tudják, objektív okot nehéz rá kívülállóként találni. Mindössze négy perc büntetést szedett össze a csapat, játszottak a meghatározó játékosok, nem kellett a fél országot átutazni és mégis. Alighanem a legjobb arra gondolnunk, hogy a maciknak ezen az estén minden bejött, így gyalázhattak az utolsó harmadban 5-0 arányban, és így mehettek haza a Pingvinek 8 kapott gombóccal egy adott ellenében.
A fentiek tükrében fontos volt tehát, és mindenki érdeklődéssel figyelte, mire mennek egymással a Pingvinek. Egymással, hiszen a narancs mezes szombathelyiek újra a fővárosba utaztak, vendéglátóik pedig a zöldbe öltözött Ferencvárosi Pingvinek voltak. A helyszín szelleme kísértett, mert a Fradi hiába szerzett vezetést már a második percben, a kapitány, Varga Ádám emberelőnyös helyzetben még a szünet előtt sikeresen egalizált.
A második játékrészben 5-5 ellen Kovács Dávid, majd ismét fórban Jávorics Gábor szerzett gólt a vendégeknek, így a zöldek hasonló sorsra jutottak végül, mint a Jégveled. A Ferencváros az utolsó harmadra ugyanis elvesztette a fejét, 24 perc kiállítást szedett papíron össze, ráadásul kapott még egy gólt (Forgács Tamás), így elvesztette veretlenségét.
A Drago Skorpiók elleni találkozó rutinfeladatnak tűnt volna a Pingvinek számra, amennyiben az ellenfél el tud utazni a meccsre. A forduló ezen mérkőzése azonban elmaradt, majd az alapszakasz vége felé a Pingvinek megkapták az 5-0-ás győzelmet, ami azonban a későbbiek szempontjából nem okozott túl sok jelentőséget.
Az A-csoport végeredménye:
Ez utóbbi, azaz a felsőházi rájátszás, tulajdonképpen már el is dőlt, hiszen a Drago Skorpiók sem dédelgettek ekkor már vérmes reményeket ez irányban.
A tény azonban matematikailag is betonbiztossá vált a következő körben, amikor a hazai pálya
továbbra is bevehetetlennek bizonyult. Ennek kárvallotjai az első találkozón fölényesen győztes
Jegesmedvék voltak, akik hasonlóan többi ellenfléhez, fejben sem bírték felvenni a küzdelmet a Pingvinekkel. Azt gondolom jól mutatja ezt a vendégek 3(!) fegyelmi büntetése, mellyekkel összesen 48 büntetőpercet szabtak ki rájuk a bírok. A végeredmény 5-3 a Szombathely javára és újabb két pont, amit a csapat a rájátszásba magával vihetett.
Ezen pontokhoz rá egy hétre, a Ferencváros elleni hazai derbin sikerült még egyet szerezni, miután egy küzdelmes, de gólszegény találkozón 1-1-es döntetlen született. Maradt tehát a hazai veretlenség, és összesen öt olyan pont, amellyel a Fradi mellett a második helyen lehetett megkezdeni a felsőházi rájátszást. Érdekesség, hogy a vendégek ezen a meccsen is sokat ültek a büntetőpadon, összesen 44 percet, melyet egy végeleges fegyelmi (Csillag Béla) is tarkított.
A Dragók elleni utolsó kör egy könnyed edzőmeccs volt csupán. A 6-1-es idegenbeli siker mégis kemény játékot hozott igazi férfias jégkoronggal és sok kiállítással (ezúttal a vasiak szedtek össze 54 percet).
Az alapszakasz statisztikái (nagyítás a képre kattintva):
A rájátszást aztán az újonc csapat komoly tervekkel kezdte. A bizakodás érthető is volt, hiszen a hatpontos Újpest, ötpontos Ferencváros és a négypontos Hevület közé 5 egységgel beékelődve, akár a döntő sem tűnt elérhetetlennek.
Rögtön az első napon azonban a kiválóan játszó Újpest olyat tett, amit azelőtt senki, bevette a szombathelyi várat. A lilák már az első 30 (futóóra miatt) perc alatt meglepték a hazaiakat, és többek között a mesterhármassal remeklő Kovács Dávid góljainak köszönhetően 4-1-re megléptek a Pingvinek elől. A mélyrepülésnek oka lehetett az is, hogy most a Pinginvek idegei sem voltak a helyén, Jávoricsot végleges fegyelmivel zárták ki már a 21. percben. A találkozó végig kemény maradt összesen 83 percnyi büntetéssel (ebben a hazaiak nyertek 47-36-ra) amelyben a fővárosi csapatnak sikerült megtartania előnyét és megszereznie a győzelmet.
A szezonban másodikként a White Sharks csapata nem utazott el Szombathelyre, így a mérkőzést elhalasztották. Közben a riválisok közül kétszer bukott a Ferencváros és három pontot szerzett a Hevület.
A döntős álmok ébren tartásához tehát a nagyobb nevű fehérvári csapatot fogadva kötelező lett volna a győzelem. A görcs azonban nem oldódott fel, kimaradtak a helyzetek, a Hevület pedig okosan fárasztotta a hazaiakat. Az ezúttal sportszerű találkozón az első találat a 69. percben született, de az öröm nem volt hangos, hiszen azt a vendégek szerezték, majd mielőtt izgalmassá vált volna a hajrá, belőtték a másodikat is.
Az akkor már szinte biztos döntős Újpest ellen nem sikerült elég nagyra a bravúr. A meccs nagy részében a csapat hátrányban játszott, így az 5-5-ös végeredmény tisztes teljesítménynek mondható, ám a Hevület Fradi elleni győzelme miatt a döntő nagyon távolra került.
A White Sharks elleni könnyed, 5-1-es budapesti diadal után a fentebbi kérdés aztán le is kerülhetett a napirendről, hiszen a fehérvári házi rangadón Hevület győzelem született.
A felsőház végeredménye:
Az utolsó kör előtt még két pont jött a konyhára, ám játék nélkül, hiszen a White Sharks lemondta a korábban elhalasztott, szombathelyi mérkőzést. Ezzel az is eldőlt, hogy a bronzéremért vívott csatában a Ferencváros lesz az ellenfél, hiszen matematikai esélyeik ezzel nekik is elszálltak a döntőre, a Jegesmedvéknek pedig a bronzcsatára.
A kissé leengedő Hevület ellen így sikerült elhozni a két pontot Székesfehérvárról, egy fölényes, 7-2-es diadal keretében.
A harmadik helyről szóló helyosztón aztán megismétlődött az alapszakasz két Pingvin rangadója, ám ezúttal a zöldek a szezon összes mérgét és csalódottságát beleadták a küzdelembe. A fővárosiak az első két harmadot sikeresen megnyerték, majd a harmadikban is végig kezükben tartották a találkozót, így végül a bronzérmek az ő nyakukba kerültek.
A rájátszás statitisztkái:
Bár Szombathely ebben a szezonban érem nélkül maradt, a csapat igazán kitett magáért, hiszen nem sok kellett a döntőhöz, és rögtön az első évben komoly tényezőkké váltak a Ligában. A csapat lejátszott 12 mérkőzést (a helyosztót nem számítva), melyeken a legeredményesebb játékosnak Gönczi Szabolcs bizonyult (9 gól, 9 assziszt). Rajta kívül a csapat húzóembere volt Zelenák Márió (3g, 9a), Kovács Dávid (8g, 7a) és a csapat motorja Sipos László is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése